Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb támogatásaként kapják vissza az érintett családok a 2021-es év után befizetett személyi jövedelemadójukat. A kiutalás és a készpénzes kifizetés is lezajlik február 14-ig, tehát napokon belül jelentős forráshoz jut közel 2 millió ember. Cikkünkben azt járjuk körül, hogy hova kerülhet végül a pénzeső, és ennek milyen gazdasági hatásai lehetnek!

Jelentős összeg – családban marad?

Mint ismert, a gyermeket nevelő szülők jogosultak az SZJA visszatérítésre, maximum a 2021-es átlagkeresethez mérten. Ennek megfelelően maximum 800 ezer forintot kaphat vissza egy fő, összességében pedig körülbelül 600 milliárdos intézkedésről van szó. Egyértelmű tehát, hogy nemzetgazdasági szinten is komoly összegről van szó, és háztartásonként is jelentős tételről beszélhetünk.

Az egyik (kevésbé valószínű) lehetőség, hogy nem fogyasztásra költik ezt a családok, hanem egyszerűen megtakarítják, és így hosszabb távon is náluk marad a tőke. Ez esetben nem lenne meglepő a lakossági állampapír-állomány átlag feletti növekedése, és úgy általában a háztartások pénzügyi vagyonának számottevő bővülése. A magasabb megtakarítás válsághelyzetben kifejezetten előnyös, hiszen kevésbé kiszolgáltatott a lakosság egy esetleges bevételelmaradás hatásainak. Az állam szempontjából pedig egyértelműen az állampapírba fektetés a pozitív fejlemény, hiszen továbbra is növelni kívánják a belső szereplők arányát az államadósság-finanszírozásban.

Fogyasztás – pörgeti a gazdaságot, de az inflációt is

A valószínűbb az az, hogy a családok költekezni is fognak előbb vagy utóbb a frissen kapott pénzből. A lakossági szereplők fogyasztásának emelkedése egyértelműen tovább serkentik a vírus utáni kilábalás miatt éppen egyébként is robogó gazdaságot. Ráadásul ezzel az állam bevételei is nőnek, gondoljunk csak például a fogyasztási adóra, az áfára, vagy a vásárlókat kiszolgáló cégek társasági adójára. A magasabb fogyasztás ugyanakkor növeli az inflációt is, hiszen több az elköltött pénzmennyiség a gazdaságban. A mostani inflációs környezetben ez nem ildomos, ugyanakkor ezt a hatást például a mától érvényes élelmiszerárstop csökkentheti.

Természetesen a megoldás valahol a kettő között lesz; megtakarítás és fogyasztás is fog keletkezni a mostani visszatérítésből. Mindenképpen érdemes lesz figyelni a két folyamatot, ugyanis mint látható, nemcsak azokra gyakorol hatást az intézkedés, akiket közvetlenül érint.