Az MTI-hez kedden eljutatott közleményben felidézik, hogy január elsejétől a bruttó minimálbér 200 ezer forint, garantált bérminimum bruttó 260 ezer forint lesz (nettó 133, illetve 173 ezer forint). Az elmúlt évek folyamatos keresetemelkedéseinek hatására a kis- és középvállalkozások (kkv) körében jelentősen visszaesett a minimálbéren vagy garantált bérminimumom foglalkoztatottak száma (2021 decemberére már csak munkavállalók 13 százaléka volt ilyen), ez nagyságrendileg 200-250 ezer foglalkoztatottat jelent a 4 fő feletti kkv-knál.

A GKI szerint a januári kiugróan magas emelés nyomán akár 1 millió munkavállaló is bekerülhet ebbe a körbe. A GKI az emelés hatását vizsgáló reprezentatív kutatásábant több mint ezer, nem mezőgazdasági, 4 fő feletti kis- és középvállalkozást (kkv) kérdezett meg, amelyek közül 1044 válaszolt. Azon vállalatok, ahol van minimálbéres vagy garantált bérminimumon alkalmazott dolgozó, az emelés hatására átlagosan 11 százalékos költségnövekedést várnak. Ez a teljes hazai kkv körre nézve 7 százalékkal növeli a költségeket úgy, hogy ebben már az adókönnyítések hatásai is benne vannak – közölte a GKI.

Minimálbéren és/vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottak a legnagyobb arányban a kisvállalatok körében vannak (16 százalék), ezt követik a mikrovállalkozások (14 százalék), majd a középvállalatok (11 százalék). A legkisebb arány a nagyvállalatoknál van (9 százalék). A GKI megjegyzi, hogy minden vállalattípusnál a garantált bérminimumon foglalkoztatottak nagyobb arányt képviselnek, mint a minimálbéresek.

Ágazatok szerinti a legnagyobb arányban a kereskedelem és javítás szektorban vannak minimálbéres és garantált bérminimumos dolgozók, az összes foglalkoztatott 18 százaléka. Ezt követi az üzleti szolgáltatások szektor (14 százalék), az építőipar (12 százalék), végül a feldolgozóipar (10 százalék). A feldolgozóiparban a legnagyobb a minimálbéren foglalkoztatottak aránya, 6,5 százalék. Megyék szerinti megoszlásban a legnagyobb arányban Baranya megyében vannak a minimálbéresek és garantált bérminimumosok (54 százalék) a 4 fő feletti cégeknél, míg a legkisebb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (5 százalék).

A GKI felmérésének kérdései arra is kitértek, hogy a vállalatok hogyan készülnek a minimálbér emelésre. A vállalatok 3-4 százaléka tervezi a munkaidő csökkentését, egyes dolgozók más munkakörbe sorolását vagy a cafeteria csökkentését. Ez az arány a minimálbéreseket és/vagy garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalatoknál 6-7 százalék. A vállalatok 3 százalékánál terveznek elbocsátásokat a minimálbéremelés miatt, egy-egy vállalat átlagosan 5 főt, ez akár 5-7 ezer foglalkoztatottat is jelenthet a vizsgált körben.

A GKI megjegyzi: ez a szám magasabb is lehet, mert nemcsak béroldalról van árnyomás a cégeken, az energiaköltségek drasztikus emelkedése, a nyers- és alapanyag árak emelkedése is sújtja a vállalkozásokat, miközben a vevői oldal erősen árérzékeny, így kétséges, mekkora költségnövekedést képesek elfogadtatni. Ha az áremelési szándékok sikertelenek lesznek, úgy nagyobb arányú csőd és/vagy elbocsátási hullám is lehet ebben a körben a GKI szerint.