Ebben elsődleges szerepet játszott a stabil nettó kamatbevétel, a nettó díj- és jutalékbevételek jelentős emelkedése, valamint a nettó kereskedési eredmény és a piaci értéken nyilván tartott pénzügyi eszközökön elért eredmény gyors növekedése az előző év hasonló időszakához képest. Mivel a régió kockázati környezete kedvező maradt a bankcsoport mindössze 52 millió euró kockázati költséget számolt el 2021. első három negyedévére, míg az előző év hasonló időszakában még 870 millió eurót. Mindezek eredményeként az Erste Csoport 1,45 milliárd euró nettó nyereséget könyvelhetett el a beszámolási időszakban (2020./1-9.: 637 millió euró, 2019./1-9.: 1,22 milliárd euró.)

Stefan Dörfler, az Erste Csoport pénzügyi igazgatója: „A kelet-közép-európai makrogazdasági növekedés folytatódik, a régió növekedése és egyes piacok kamatemelési üteme egyaránt felülmúlja a várakozásokat. Ez a kedvező környezet olyan keretet biztosított, amelyben az Erstének sikerült erőteljes bevételnövekedést  elérnie, miközben sikerült változatlan szinten tartani a kiadásokat és jelentős mértékben csökkenteni a kockázati céltartalék-képzést. Működési és nettó eredményünk egyaránt sokat javult a 2020-as, COVID-sújtotta évhez képest, de a 2019. év hasonló időszakához viszonyítva is jó teljesítményt nyújtottunk. A világjárvány pontos lefutása a téli hónapokban és a kelet-közép-európai gazdaságokra kifejtett középtávú hatása még nem ismert. A régió bizonyítottan válságálló mivolta és az Erste üzleti modelljének ereje azonban bizakodóvá tesz minket a 2021-es év végével és a jövő évvel kapcsolatban is.”

A működési bevétel 8,5 százalékkal nőtt

A nettó kamatbevétel éves szinten 2,2 százalékkal 3,67 milliárd euróra nőtt, elsősorban a TLTRO III, az EKB célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteink harmadik sorozatának ausztriai és szlovákiai bevezetéséből adódó egyszeri hatások miatt. A nettó díj- és jutalékbevétel 16,7 százalékkal 1,69 milliárd euróra emelkedett. Az összes díj- és jutalékbevétel-kategóriában, minden elsődleges piacunkon növekedés volt tapasztalható, különösen a pénzforgalmi szolgáltatásoknál, valamint a vagyonkezelésben és az értékpapír üzletágban. A nettó kereskedési eredményhez és a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyereségéhez/veszteségéhez kapcsolható összbevétel – elsősorban átértékelési hatások nyomán – 201 millió euróra emelkedett, szemben az előző év hasonló időszakában elért 90,4 millió euróval. A működési bevétel 8,5 százalékkal 5,74 milliárd euróra bővült éves összehasonlításban.

A működési eredmény 20 százalékkal nőtt köszönhetően az ellenőrzés alatt tartott költségeknek

Az általános igazgatási költségek éves szinten 0,6 százalékkal 3,14 milliárd euróra emelkedtek. A személyi jellegű ráfordítások 1,1 százalékkal 1,88 milliárd euróra csökkentek, ugyanakkor az egyéb igazgatási költségek 3,4 százalékkal 846,6 millió euróra nőttek. A létszám (teljes munkaidős egyenérték szerint) az év elejéhez képest 1,8 százalékkal 44 878 főre csökkent 2021. szeptemberének végére. Az egyéb igazgatási költségek között szereplő betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások 12,8 százalékkal 113,1 millió euróra emelkedtek. A 2021. egészére várható hozzájárulások zöme már szerepel a kimutatásban. Az amortizáció és értékcsökkenés 2,8 százalékkal 413,2 millió euróra nőtt. A működési eredmény 20 százalékkal 2,59 milliárd euróra emelkedett, a költség/bevétel ráta jelentősen 54,8 százalékra javult (59,1 százalék után). 

A kockázati költségek meredek csökkenése hozzájárult a nettó nyereség erőteljes növekedéséhez

A nettó céltartalék-képzés miatt a pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés (a kockázati költség) mínusz 51,6 millió eurót, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 4 bázispontot tett ki (2020./1-9: -870 millió euró és 70 bázispont). A hitelekre, valamint kötelezettségekre és garanciákra nettó céltartalékot kellett képezni Csehországban, Romániában, Szerbiában és Magyarországon, ám ez általában alacsony szinten maradt. Pozitív hozzájárulást jelentettek a már leírt hitelek megtérüléséhez kapcsolódó bevételek és visszaírások, jellemzően Ausztriában (a takarékpénztári szegmensben). 2020. év hasonló időszakában a koronavírusra vonatkozó előretekintő információkkal frissített kockázati paraméterek nagymértékű céltartalék képzéseket eredményeztek a hitelekkel, kötelezettségvállalásokkal és garanciákkal szemben. A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL-ráta történelmi mélypontra 2,4 százalékra csökkent (2,7 százalékról). Az NPL-fedezettségi mutató (biztosítékok nélkül) 92,7 százalékra nőtt (88,6 százalékról).

Az egyéb működési eredmény -243,3 millió volt (egy évvel korábban: -213,6 millió euró). Ebben a sorban szerepel a szanálási alapokba fizetendő éves hozzájárulás 2021 egészére elszámolt 108,5 millió euróra – leginkább Ausztriában és Romániában – emelkedő összege (93,7 millió euróról). A bankadók éves szinten 71,6 millió euróra csökkentek (100,3 millió euróról), elsősorban a szlovák bankadó eltörlése miatt. Jelenleg két elsődleges piacon van érvényben bankadófizetési kötelezettség: Magyarországon a teljes pénzügyi év bankadója 14,9 millió euró (egy évvel korábbian 14,4 millió euró), az első kilenc hónapra vonatkozó tranzakciós illeték pedig 35,7 millió euró, (az előző évi 33,1 millió euró), Ausztriában a bankadó 20,9 millió euró (előző évi: 19,0 millió euró). A bevételeket terhelő adók éves szinten 433,6 millió euróra nőttek (264,2 millió euróról). A kisebbségi részesedések utáni jövedelem 397,2 millió euróra emelkedett (177,1 millió euróról), a takarékpénztárak hozzájárulásának jelentős emelkedése miatt. Az anyavállalatra jutó nettó eredmény 1,45 milliárd euróra nőtt (637,1 millió euróról), az erős működési eredmény és az alacsony kockázati költségek nyomán.

A hitelállomány 5,9 százalékkal nőtt az első három negyedévben

Az alaptőke – AT1 tőkeinstrumentumok nélkül – 21,2 milliárd euróra nőtt (2020. december: 19,7 milliárd euró). A szabályozói levonások és a CRR-nek megfelelő szűrés után az elsődleges tier 1 alaptőke (CET 1, végleges) 18,3 milliárd euróra emelkedett (17,1 milliárd euróról), a (végleges) szavatolótőke 23,9 milliárd euróra nőtt (23,6 milliárd euróról), mindkét adat tartalmazza az első félévi nyereséget, de a harmadik negyedévit nem. A teljes kockázat – a kockázattal súlyozott eszközök összessége, ideértve a hitelezési, piaci, és működi kockázatokat (CRR szerint végleges) – mérsékelten 128,5 milliárd euróra nőtt (120,2 milliárd euróról). Az elsődleges tier 1-es alaptőkeráta (CET1, végleges) 14,2 százalékon állt (14,2 százalék után), a teljes tőkeráta pedig 18,6 százalékon (19,7 százalék után).

A bankcsoport mérlegfőösszege az év eleje óta 11,5 százalékkal 309,2 milliárd euróra nőtt. Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök – főként Ausztriában – emelkedtek 47,1 milliárd euróra (35,8 milliárd euróról), míg a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és más kintlévőségek állománya 27,7 milliárd euróra nőtt (21,5 milliárd euróról). Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya 5,9 százalékkal 175,9 milliárd euróra nőtt a múlt év végéhez képest.

Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek jelentős mértékben, 35,4 milliárd euróra nőttek (24,8 milliárd euróról) a megnövekedett EKB-refinanszírozás (TLTROIII-tranzakciók) következtében. Az ügyfélbetétek állománya az összes elsődleges piacon – de leginkább Ausztriában és Csehországban – 207,5 milliárd euróra emelkedett (a 2020. decemberi 191,1 millió euróhoz képest 8,6 százalékkal nőtt). A hitel/betét ráta jelentősen 84,8 százalékra csökkent (86,9 százalékról).

Rendkívüli közgyűlés dönthet a felzárkóztatási osztalékról

Miután az Európai Központi Bank visszavonta osztalékajánlását, 2021 negyedik negyedévében részvényenként további 1,00 euró kifizetése várható a 2021. november 25-én tartandó rendkívüli közgyűlés jóváhagyását követően. A 2021-es pénzügyi évre az Erste Csoport részvényenként 1,60 eurós osztalékot céloz meg, ezzel visszatérve progresszív osztalékpolitikájához.