Az Intrum és a GKI gazdaságkutató intézet közösen létrehozott fizetőképességi indexét vizsgálva a háztartások pénzügyi egyensúlyát mérő mutató tavaly az év második felében nem változott jelentősen. Az októberi, novemberi és decemberi havi fizetőképességi indexek átlagértéke 43,38, míg a harmadik negyedév átlagértéke 43,33 pont volt, azaz lényegében azonos szinten maradt. A vizsgált időszak végére, 2021 decemberében 46-os szinten állt az index, ami valamivel magasabb az éves átlagnál.

Összességében tavaly év eleje óta nem változott jelentősen a lakosság fizetőképességi indexe – ismertette az Intrum. A koronavírus-járvány csúcsát jelentő 2020-hoz viszonyítva ugyanakkor a múlt év minden negyedévében magasabb volt a lakosság fizetőképessége, a negyedik negyedévben éves viszonylatban 18 százalékos javulás figyelhető meg – tette hozzá a követeléskezelő. A fizetőképességi index korábban előrevetítette a GDP alakulását is, a mostani számok a követeléskezelő számításai alapján mintegy 4,7 százalékos növekedést jeleznek előre, kevesebbet, mint a 2021-es 6,7 százalékos emelkedés. Ugyanakkor a most várt növekedési ütem lassulásához vezethet, ha a járvány már elkezdődött negyedik hulláma a reméltnél súlyosabb méreteket ölt – jelezte az Intrum.

A követeléskezelő szerint a gazdasági növekedés mellett a háztartások pénzügyeit ebben az évben is alapvetően meghatározhatja az infláció. A nominális bérnövekedés önmagában nem tudja követni a tavaly decemberben 7,4 százalékra nőtt inflációt, ami negatívan hat a háztartások fizetőképességére, de az infláció a kisebb vállalkozások profitabilitását is veszélyezteti – tették hozzá a közleményben. Rövid távon ugyanakkor javítja a háztartások fizetőképességét a 25 év alattiak szja-mentessége, a gyermeket nevelő szülők adóvisszatérítése és a nyugdíjemelések, amelyek összességében 1000 milliárd forinttal növelik a háztartások jövedelmét – mutatott rá az Intrum.