Aki aktívan követte az utóbbi másfél évet a gazdaságban és a tőkepiacon, az már unhatja is az inflációs nyomástól való félelem kifejezést. A koronavírus monetáris és fiskális kezelése óta fontos téma ugyanis, hogy lesz-e magas infláció, ha lesz, átmeneti lesz-e – ma már tudjuk ezekre a kérdésekre a választ. Olyannyira, hogy mind Magyarországon, mind a fejlett világ szinte egészében a pénzromlás helyett már a recessziótól tartanak a piaci szereplők.

Inflációs félelem – mitől féltünk valójában?

Önmagában az infláció legtöbbször jelzi a gazdaság erős, sőt, túlfűtött teljesítményét. (Persze van az a szintű árszínvonal emelkedés, ami már káros folyamatokat jelez.) Csupán azért, mert valamivel magasabb szinten áll a pénzromlás üteme, nem kellene aggódnia a tőzsdéknek. Amitől viszont igen, az a jegybankok monetáris szigorítása.

Azzal, hogy a Fed vagy az EKB például emeli az irányadó rátát, lassítja a gazdaságot. Az infláció leküzdésének ára tehát már jóval ijesztőbb a börzék számára – gondoljunk csak arra, hogy a hitelből való tőzsdézés, a piacon heverő olcsó pénz a magasabb kamatok eljövetelével már a múlté. Ráadásul a „don’t fight the Fed” is teljesen más értelmezést nyer. Eltűnik a korlátlan hit, amely szerint a központi bankok mindenképpen megmentik a piacokat az eséstől. Sőt; már a tőzsdék emelkedésére való fogadással harcolunk bizonyos szempontból a Fed ellen.

Recessziós félelem – lesz-e puha landolás?

Az inflációs nyomás továbbra is, egyre intenzívebben jelen van, a befektetők azonban már inkább a jövőt árazzák. A jegybankok monetáris szigorítása ugyanis már elkezdődött, ezt a tényt önmagában már jelentős részben beárazhatták a piaci szereplők. Sokkal inkább ennek hatására terelődhet a figyelem, azaz, hogy sikerül-e a Jerome Powell, a Fed elnöke által hangoztatott puha landolás. Sikerül-e úgy leküzdeni az inflációt, hogy ne szenvedjen el jelentős visszaesést a gazdaság? Ezt a kérdést tehetik fel a tőzsdéken nap mint nap, legyen szó az USA-ról vagy Magyarországról.

Címlapkép forrása: Shutterstock