Nagyon gyakori témája a hazai hírfolyamoknak az elmúlt hónapokban az infláció. Valamelyik cikk egy lecsó elkészítésén keresztül mutatja be a pénzromlást, más írások pedig konkrét adatokkal érzékeltetik, hogy bizony egyre jobban a zsebünkbe kell nyúljunk a boltokban. Az infláció pedig nemcsak hazánkban, hanem kisebb részben Európában, nagyobb részben a tengerentúlon is okoz gondokat.

Kis infláció – fékező erő

A fentiek tükrében bátran kijelenthetnénk, hogy a jegybankok igen agresszívan lépjenek fel, és ne drágulhassanak a termékek a boltokban. Erre volt is egyébként kísérlet például a szocializmusban, amikor hatóságilag szabták meg bizonyos alapvető élelmiszerek, termékek árát. A megoldás azonban nem annyira megoldás. Ha nincsen egészséges mértékű infláció (vagy éppen csökkennek az árak, tehát defláció tapasztalható), akkor az nem fogyasztásra, hanem megtakarításra ösztönöz. Ha a pénzünk értéke (tegyük fel) évről évre nő pár százalékkal, akkor a racionális vásárló elhalasztja kiadásait, ami fékezi a gazdaságot, méghozzá jelentős mértékben.

Nagy infláció – bizonytalansági tényező

A magas infláció hátrányait talán hosszabban nem is kell ecsetelni, de érdemes több oldalról is közelíteni. Egyértelmű, hogy a bérből és fizetésből élők helyzetét nehezíti, ha elszaladnak az árak, hiszen a megélhetési költségek jellemzően gyorsabban emelkednek ilyenkor, mint a bérek. Nem csak ez az egyetlen probléma: a túl magas infláció aláássa az adott fizetőeszközbe vetett befektetői bizalmat, és a vállalati szegmensben is bizonytalanságot szülhet. Az árdrágulással lépést tartani nem bíró kisebb cégek igen nehéz helyzetbe kerülhetnek, ráadásul az emelkedett infláció miatt növekvő bérigényekkel is számolni kell.

Mi a megfelelő szint?

Most már azt is tudjuk, hogy se az alacsony infláció nem jó, se a magas. Ennek tükrében dolgoznak a nagy jegybankok is, különböző célokkal. Az EKB és a Fed (bár különböző alapon) 2 % körüli átlagos inflációt tart a leginkább előnyösnek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig 3 %+-1 % sávban képzeli el az ideális pénzromlást. Jelenleg mindenhol nagyobb a drágulás, mint az adott helyen érvényes elvárás – nem véletlenül esik szó mind több szó a jegybanki szigorításokról. Az MNB már elkezdte, és minden valószínűség szerint előbb utóbb a nagyobb jegybankok is lépni kényszerülnek a tartósan magas pénzromlás elkerülése érdekében.