Napjaink legmeghatározóbb gazdasági életet érintő problémája az infláció. A koronavírus miatt bevezetett intézkedések a pénzmennyiség megnövekedéséhez vezettek, ami egy inflációs nyomást okozott a fejlett világ legnagyobb részén. A probléma épp úgy jelen van Magyarországon, mint az Egyesült Államokban vagy Litvániában. Az okok néhány esetben triviálisak – de érdemes az infláció öngerjesztő hatását  is figyelembe venni.

Kereslet és kínálat

Az infláció rövid definíciója szerint lényegében pénzromlást jelent, azt, hogy adott időszakban a pénz vásárlóértéke kisebb, mint korábban volt.  Némi természetesen infláció jót tesz a gazdaságnak, hiszen ösztönzi a fogyasztást, a gazdaság motorját. Ha azonban elszalad az árszínvonal emelkedése, az bizonytalanságot szül a gazdaságban, a bérből és fizetésből élők életszínvonala pedig zuhanni kezd.

Az inflációnak számos oka lehet, két fő típusa a keresleti és a kínálati infláció. Most tipikusan a keresleti inflációval találkozhatunk; túl nagyra nőtt a gazdaságban lévő pénz mennyisége a fiskális és monetáris gazdaságélénkítő eszközök miatt. Emellett a gazdasági nyitással elköltésre kerülnek a karanténidőszakok alatt felhalmozott megtakarítás, ami szintén növeli a keresletet. Ugyanakkor a kínálatai infláció is jelentkezik némileg, amikor kulcsfontosságú nyersanyagok vagy alkatrészek hiánya miatt drágulnak termékek.

Inflációs várakozás – nagy bajt okozhat

 A fenti tényezők önmagában még nem is biztos, hogy ekkora inflációt okoznának, ha nem lenne ott a pénzromlás öngerjesztő hatása. Itt lehetne gondolni az inflációs spirálra. Ebben az esetben a növekvő árakat növekvő béreket követnek, ami a fogyasztás felpörgése miatt újból növekvő árakat eredményez – ez egy nagyon nehezen megállítható folyamat.

Az öngerjesztő hatásnál azonban inkább az inflációs várakozásokról van szó. Ha úgy tűnik, hogy nagy az infláció, akkor megéri előre hozni a fogyasztásainkat és még azelőtt megvenni a TV-t, azelőtt felépíttetni a céggel egy lakóházat, mielőtt ez még drágább lesz. Az inflációs várakozás tehát a jelenben még nagyobb inflációt gerjeszt, ugyanis a gazdasági szereplők még ennek bekövetkezése előtt fogyasztanának. Épp ezért van nagy jelentősége a közölt adatoknak, illetve a várakozásoknak; és ezért nincs könnyű dolga a jegybankoknak sem, amikor felveszik a harcot az inflációval az árstabilitás elérése érdekében.