A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján 333 825 forint volt a bruttó mediánbér augusztusban, míg a bruttó átlagbér 426 507 forintot tett ki. A Bank360 közleményéből kiderül, hány évig kell dolgozni, hogy összegyűljön a tőke egy saját ingatlanra.

A munkavállalók teljes körében bruttó 333 825 forintos összeget tett ki a mediánbér, vagyis nettó 221 993 forintot keresett az a munkavállaló, akiknél ugyanannyi, bő másfélmillió dolgozó keres kevesebbet, mint amennyi többet. Az átlagkereset ezzel szemben bruttó 426 507 forint volt, ami nettó 283 627 forint kézhez kapott fizetést jelentett átlagosan – az öt főnél kisebb cégek dolgozóit leszámítva.

A Bank360 kiszámolta, hány évig kellene félretenni a nettó 222 ezer forintos mediánbért, hogy abból kijöjjön egy saját ingatlan Budapesten és egy kisvárosban. A kisváros ebben az esetben azokat a településeket jelenti, amelyek nem megyeszékhelyek, nem községek és nem is a főváros. Az ingatlanokra vonatkozó átlagos négyzetméterárat a KSH 2020-as adatközlése alapján számoltuk. 

Háromszor annyi ideig kell spórolni Budapesten egy használt lakásra, mint egy kisvárosban

A fővárosban még a használt lakás sem olcsó, átlagosan 636 ezer forintot kell fizetni egy négyzetméterre Budapesten. Egy 100 négyzetméteres ház esetében 63,6 millió forintot kellene összegyűjteni, amire 23 évet és 11 hónapot kellene várni a jelenlegi mediánbér mellett.

Lényegesen gyorsabban jöhet össze a házra való egy kisvárosban, ahol az átlagos négyzetméterár közel harmada a budapestinek, mindössze 214 ezer forint. Így az átlagosan 21,4 millió forintba kerülő 100 négyzetméteres használt házra sokkal kevesebb ideig, 8 évig kell spórolni.

Majdnem 30 évig kell gyűjteni egy új házra Budapesten

Egy új ingatlan esetében az átlagos négyzetméterár Budapesten 786 ezer forint volt a KSH 2020-as adatai alapján, vagyis egy 100 négyzetméteres ház átlagára 78,6 millió forintra jön ki. A 222 ezer forintos mediánbért 29 és fél évig kell félretenni ahhoz, hogy maradéktalanul összegyűljön az összeg.

Egy átlagos kisvárosban ennél valamivel kedvezőbb a helyzet, bár a várakozási időt kevésbé rövidíti le, mint a használt lakások esetében. Az átlagos négyzetméterár ugyanis 470 ezer forintot tesz ki, így 47 millió forintos átlagár mellett összesen 17 év és 8 hónap szükséges a kisvárosokban egy 100 négyzetméteres új ház megvásárlásához.

A zöld hitel és az állami lakástámogatások segíthetnek a vásárlásban

Egy jól időzített lakáshitellel előbb is lakáshoz juthatunk, mintha csak az önerőre támaszkodnánk, a törlesztés azonban akár évtizedekig is tarthat. Ebben a helyzetben a lakásvásárló által nem befolyásolható bizonytalanságokat, mint amilyen például a kamatváltozás, azzal lehet kiküszöbölni, ha a teljes futamidő alatt fix kamatozású kölcsönt választunk – ezek közül jelenleg a 2,5 százalékos kamat mellett törleszthető zöld hitel kedvező ajánlatnak számít – a konstrukciót kifejezetten újépítésű ingatlanok vásárlására vagy felépítésére lehet felvenni.

A zöld hitelnek azonban feltétele a legalább BB-s energetikai besorolás, ami megdrágíthatja a lakást, ráadásul a mediánbér mellett a hatályos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató alapján legfeljebb 22,5 millió forintos hitelösszeget lehet a zöld lakáshitelből felvenni. Így mindenképp szükséges önerőt gyűjteni még a kedvezményes hitelek mellé is. Az önerőt ugyanakkor kiegészítheti három gyermek vállalása esetén az akár 10 millió forintos CSOK-támogatás is, illetve a zöld hitellel való kombinálása esetén a nulla százalékos CSOK-hitel. Ebben az esetben már 24,5 millió forintot lehet felvenni a JTM betartásával is a kedvezőbb kamatozás miatt.