A turizmus van a legrosszabb helyzetben, mivel az csak a járvány megszűnését követően stabilizálódhat, és nem csak csökkent a Magyarországra érkező külföldi turisták száma, hanem lényegében megszűnt. Ezen kívül sok előrejelzés szerint nem fog visszatérni az az utazási kedv a világban, ami a járványt megelőzően kialakult. „A turizmus jelentős mértékben járul hozzá Magyarországon a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez.” A KSH adatai szerint a turizmus a magyar GDP 6,8%-át adja önmagában, míg ha a közvetett hatásait nézzük (a turisták fogyasztása az országban), akkor több, mint 10%-át teszi ki a magyar GDP-nek, ami 2018-ban szám szerint 4266,18 milliárd forintot jelent. Magyarországon a munkahelyek 10%-át generálja közvetlenül, míg közvetetten a 13,2%-át, mely állások a COVID-19 terjedése miatt átmenetileg teljesen megszűntek. A 2018-as év során a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma 12,5 millió fő volt, ami 58%-os növekedést jelent a 2010-es adatokhoz képest.

A kormány mentőcsomagot hirdetett a turizmus, illetve idegenforgalmi iparág számára, amelyben szerepelt az idegenforgalmi adó felfüggesztése december 31-ig, a SZÉP kártya szociális hozzájárulási adójának 4%-ra csökkentése június 30-ig, illetve határaik emelése. Erre összesen 600 milliárd forintot különített el a kormány, amit a szállodák felújításra is felhasználhatnak.

A másik ágazat, amelyet érintett a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatása az a feldolgozóipar, amelynek termékeit 75%-ban exportálja Magyarország, és amelynek 26%-os részesedése van a nemzetgazdasági beruházásokból, ami kiemelkedően a legnagyobb érték a többi iparág közül. A GDP 18,64%-át teszi a 2018-as adatok alapján.

Az elmúlt években a beszerzési menedzser index (BMI) folyamatosan az EU-s átlag fölött mozgott, azonban az áprilisi felmérés alapján hatalmasat zuhant egészen történelmi mélypontjára, azaz 29,1 pontra. Ebből leolvasható, hogy a koronavírus mekkora sokkot jelent a magyar iparra nézve, mivel a 2008-as válság idején is csak a 40-es szint alá esett az index, azonban egy pénzügyi válság nem hasonlítható össze a mostani helyzettel, de jól szemlélteti a feldolgozóipar visszaesését. Azóta már visszatért a korábbi 50-es szint fölé az érték, vagyis a termelés, illetve az új megrendelések a mutató szerint visszaálltak a normális állapotba.

Az ipari szektorokon belül az autóipar átmeneti leállása okozhatja a legnagyobb kárt gazdaságilag, mivel a hazai GDP (4,3%), és a magyar export nagy részét teszi ki (14%), emellett rengeteg munkahelyet (2,6%) biztosít a lakosságnak. Magyarországon a négy nagy autógyártó cég leállította a termelést. Akkori becslések szerint az Audi, Mercedes, Opel és Suzuki 1 hónapos leállása is 0,3-0,4 százalékpontos csökkenést okozhat a hazai GDP-ben. Ezek közül a cégek közül nagyjából mind 4-5 hónapot töltött inaktívan, és bár a pontos számokat nem tudjuk, az előrejelzett visszaesés mértéke valóban elérheti a 0,4%-ot.

A hazai fuvarozó és szállítmányozó cégek termelése a hazai GDP 5,1%-át adja. Ezek közül talán az egyik legkiemelkedőbb az Európában is ismert Waberer’s International, amely azonnali hatállyal leállított 4000 kamionból 1200-at, és dolgozóit fizetés nélküli szabadságra küldte határozatlan időre. Jelenleg 2700 kamiont működtet a cég, így valamennyi javulás látszik ebben a szektorban, azonban egy újabb hullám esetén megint igen érzékenyen reagálna a szektor a járványvédelmi intézkedésekre. 

Az egyes szektorokat megsegítő intézkedésekhez komoly tőke átcsoportosítást kellett végeznie a kormánynak, hogy valamilyen forrásból hozzájusson a kellő mennyiségű pénzhez. Magyarországon a bankszektor is azok közé a szektorok közé tartozik, akiket negatívan érinthet a kormány „mentőcsomagja”, mivel a március elején bejelentett hitel moratórium miatt jelentős kieséssel kell számolniuk. A vállalati hitelállomány a vendéglátás, és a szálláshely-szolgáltatás területén a 2019-es negyedik negyedévben meghaladta a 200 milliárd forintot, és ez csak a 2,6%-a a teljes, nagyjából 8346 milliárd dolláros vállalati hitelállománynak. Ebben az évben tehát ennek az összegnek egy részétől biztosan elesnek a bankok, és tovább nehezíti a helyzetüket, hogy Varga Mihály a járványügyi alap finanszírozására egyszeri adót vetett ki a hitelintézeti szektorra. Az adó kulcsa 0,19%, amelyet az 50 milliárd forint fölötti összegre kellett fizetniük a bankoknak. 

A nyári időszak javulása után újabb Covid-19 hullám érkezik Magyarországra, ami már most nagyobb értékeket produkál, mint az április-májusi csúcs. Emiatt a hitelmoratórium meghosszabbítását rendelte el a kormány bizonyos kategóriákba tartozó lakosoknál, illetve vállalatoknál. Ennek hatására Magyarország legnagyobb bankja, az OTP 6%-os mínuszban, május óta nem látott szinten nyitott a tőzsdén. Féléves jelentésükben 74 598 millió forint adózás utáni eredményt jelentettek, ez 58%-kal kevesebb, mint 2019-ben ilyenkor, azonban ha kivesszük a korrekciós tételeket, amihez a hitel moratórium miatt elkönyvelt értékvesztés nagy mértékben hozzájárult, akkor csak 44%-os visszaesést láthatunk a tavalyi értékhez képest.