A lakáspiac egészét, s az újra általánossá tett öt – illetve CSOK-kal vásárolva gyakorlatilag nulla – százalékos áfával az újlakás-piacot hangsúlyosan is érintő új otthonteremtési támogatások miatt nagy reményekkel várták az idei évet mind a lakásépítők, mind az újépítésű lakást vásárolni szándékozók. A startpisztoly január elsején el is dördült, és az első fél éves adatokból kiolvasható, hogy a fővárosban a kínálat ugrásszerűen, s a kereslet is látványosan megélénkült. „Az idei első hat hónapban 111 új, kétlakásosnál nagyobb projekt értékesítése indult el Budapesten, melyek keretében 4200 lakás épül. Összehasonlítva, tavaly egész évben 4700 újépítésű ingatlan jelent meg a kínálatban, azaz időarányosan közel 80 százalékos a növekmény. A keresletet jelző fő mutató, az eladott új társasházi lakások száma adatbázisunk szerint idén januártól júliusig mintegy 3200 volt, míg tavaly egész évben az új kínálattal éppen megegyező, 4700-as darabszámú volt ez a mennyiség. Az időarányos bővülés tehát közel 40 százalékos” – összegezi a fő indikátorokat Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

A tendencia természetesen nem meglepő, hiszen tavaly a 27 százalékosra emelkedő lakásáfa mellett a koronavírus járvány, illetve az év utolsó negyedében az idén januárban bevezetendő támogatások miatti kivárás is közvetlenül sújtották az újlakás-piacot. Most azonban a lakásépítők elkezdték leporolni korábbi terveiket, vagy új projektek tervezését kezdték meg meglévő, vagy újonnan vásárolt telkeiken. Bár az öt százalékos lakásáfa érvényesítésének feltétele, hogy a társasház építési engedélyt szerezzen 2022 végéig, utána azonban már lassíthatnának a beruházók, hiszen a lakások átadásának határideje 2026 végéig szól. Ugyanakkor a fejlesztők mintha nem feltétlenül bíznának abban, hogy addig folyamatosan emelkednek az árak – és így a minél későbbi értékesítéssel a bevételüket növelhetnék –, illetve mintha tartanának attól, hogy a profitjuk a drasztikus kivitelezési költségek mellett folyamatosan zsugorodik.

Ezt mutatja, hogy kivárás helyett már most sorra indulnak a nagy beruházások: míg 2020 egészében 16 ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg újonnan a fővárosban, melyből mindössze hat volt 100 lakásosnál nagyobb, az idei első hat hónapban rögtön 17 nagy beruházás került piacra, melyek közül 12 éri el a 100 lakásos méretet. Ráadásul a valóságban ennél több projekt épül, hiszen egyre erősebb trend, hogy a keresettebb területeken és tőkeerős cégek esetében az értékesítés még a nagyobb társasházaknál is csak az építkezés előre haladott fázisában indul el, amikor a tervasztalhoz képest magasabb árakat lehet elérni. 

Továbbra is a XIII. kerületben a legélénkebb az aktivitás. Az OTP adatbázisa szerint itt hat hónap alatt 1828 új lakás értékesítése indult el, 9 projekt keretében. Több mint 200 lakással az átlagméret is itt a legnagyobb, amit csak a IX. kerület közelít meg 180 lakással. Projekt darabszámra viszont a XI. és a III. kerületek állnak élen 15, illetve 14 újonnan indított társasházzal. Valkó Dávid úgy látja, hogy a hagyományos beruházói célterületek mellett újdonságként látványos mozgolódás van Pest peremkerületeiben is. Akár több ütemes óriásprojektek indultak a XVI., XVIII. és XXIII. kerületekben, míg a XV., XVII. és XIX. kerületekben a kisebb új társasházak szaporodtak meg.

Ez az élénkülés a lakásépítések hosszabb átfutási ideje miatt a megépülő lakásszámokban idén még nem fog megmutatkozni. 2021-ben a tavalyinál még valamivel kevesebb új társasházi lakás átadására számíthatunk. A nagyjából 7500-ra becsült volumenből mintegy kétezer a XI., 1800 a XIII., 900 pedig a IX. kerületben készül el. Minden kerületben várható átadás, a legkevesebb, 32 lakás a XXI. kerületben. Emellett 2022-re is már közel ötezer lakást tartalmaz az OTP adatbázisa, s mintegy négyezret 2023-2024-re is, s ez a szám hétről-hétre növekszik. 

A kereslet volumenében, azaz az idei első fél évben eladott új lakások számában ugyanaz a három kerület került dobogóra, mint az új kínálatban: 1040 lakással messze a XIII. kerület az első, melyet 430-430 lakással a IX. és a XI. kerület követ. Mindeközben, az első félév végére az átadott, de eladatlan lakáskészlet az egy évvel korábbi szinten áll, nagyjából 850 azonnal költözhető lakásból lehet most választani. Emellett 5850 már építés alatt álló volumen adja a kínálat gerincét. Mindkét csoport egyharmadát (270 költözhető és 1950 épülő eladatlan lakás) a XIII. kerületi lakások adják. A legkönnyebb helyzetben emellett azok vannak, akik a III., VIII., IX., XI. és XIV. kerületekben keresgélnek, a legbővebb kínálatból ők választhatnak.

Elsősorban az építőanyag-árak drasztikus emelkedése miatt hamar tovaszálltak a még év elején is reálisan megfogalmazott remények, miszerint rövid távon, átmenetileg valós árcsökkenést hozhat az áfacsökkenés az új lakásoknál. „Gyakorlatilag heti szinten okoznak meglepetést az újonnan induló projektek virtuális árcédulái. Elsősorban a külső pesti kerületekben látványos ez a tendencia, ahol a korábbi kínálathoz képest szinte új termékként most jelennek meg nagyobb társasházak, több ütemben épülő projektek. Ezek azonban kezdetben a még látszólag – a kerületi kínálat többi részéhez képest legalább is – elrugaszkodott áraikkal is viszonylag könnyen vevőre találhatnak, hiszen a családi házas övezetekben lényegében versenytárs nélkül állva új vevőkört szólítanak meg jellemzően kis méretű, ám azon minél több szobát tartalmazó, azaz igen hatékony alaprajzú lakásaikkal” – mondja Valkó Dávid, példaként említve 800 ezres m2-ár szintet elérő XXI. és XXIII. kerületi, vagy a 900 ezres limiten túllépő XVIII. kerületi lakásokat. Ezek ráadásul még előértékesítési árak, melyek törvényszerűen folyamatosan nőnek a projekt átadásáig. Nem meglepő, hogy az OTP adatbázisa szerint a 2022-2023-ban átadni tervezett, jelenleg még ugyancsak tervasztalról árult fővárosi projektek átlagára közelíti az 1,1 millió forintot négyzetméterenként, míg a szélső értékek 500 ezer, illetve 3,8 millió forint.