Időről időre felmerül a kérdés sokakban, főleg, ha nagyobb összeghez jutnak, hogy mégis mibe fektessék a pénzüket. Természetesen az összeg nagyságától, a hozzáértésünktől és a kockázatvállalási szintünktől függően nagyon sokféle lehetőségünk van a befektetésre, a fizikai aranytól a részvényeken át a kötvényektől az ingatlanokig. Ennek megfelelően sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen kockázatot vállalunk-akár egy kockázatmentes befektetéssel. Bár a nevéből következne, hogy semmilyen kockázatot, de ez mégis gyakran ismételgetett kérdés. A hagyományos kockázatmentes befektetés az állampapír, ezért érdemes ezt az eszközt megvizsgálni ilyen szempontból.

Miről szól az állampapír?

Az állampapír egy kötvény típusú értékpapír, azaz hitelviszonyt testesít meg. Lényegében nem történik más, minthogy az állam számára nyújtunk hitelt, természetesen kamatért cserébe. A kötvényeknek többfelé kockázata lehet: ilyen a kamatkockázat (hogy nem fizetik ki a kamatokat), az árfolyamkockázat (ez a legtöbb állampapírnál nem merül fel), a likviditási kockázat (hogy nem tudjuk gyorsan pénzzé tenni az eszközt).

Az állampapírnál tudni kell, hogy a kibocsátó (azaz a Magyar Állam) garanciát vállal rá, hogy a futamidő végén kifizetésre kerül a teljes befektetett összeg a kamatokkal együtt. Ez azt jelenti, hogy semmitől nem kell tartani, mindenképpen veszteség nélkül zárhatjuk le a pozíciónkat, és erre az egyik legstabilabb kibocsátó ad garanciát, az állam.

Államcsőd

A következő kérdés nyilvánvalóan ilyenkor az, hogy mégis mi történik akkor, amikor az állam is fizetésképtelenné válik. Ilyen egyértelműen előfordulhat, bár inkább kisebb afrikai és ázsiai országokra jellemző, de államcsődre Európában is láttunk már példát. A csőd definíció szerint azt jelenti, hogy valaki nem képes tovább fizetni a lejáró tartozásait.  Ha például valaki a hiteleit folyamatosan újabb hitelekkel fizeti meg, és adósságspirálba kerül, az sem jelent még csődöt, ha egyébként a mindig aktuális törlesztőket képes kifizetni, bármiből is. Ez egy államnál is hasonlóan működik: a nagy államadósság például egyáltalán nem jelenti a csőd közeledését, de kisebb államadóssággal is csődbe lehet jutni.

Államcsőd egyébként nem egyik napról a másikra szokott bekövetkezni, hanem bőven vannak jelei. A legegyszerűbb az, ha már nincsen kereslet a főleg intézményi befektetők részéről a magyar államkötvények, kincstárjegyek iránt. A meghirdetett mennyiségeket és az arra érkezett keresletet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapján megtalálhatjuk, és ha ezt most megnézzük, meg is nyugodhatunk: inkább túlkereslet van az ország finanszírozására vonatkozóan.

Saját devizás szabály

De tegyünk félre minden racionalitást: azt, hogy a Magyarország (és a fejlett országok jó része) messze nincs csődközeli helyzetben, sőt, inkább likviditásbőség van, és úgy általában minden ellenkező irányba mutató gazdasági mutatót. Államcsőd esetén tehát nem tudja az állam fizetni a fennálló tartozásait, például az állampapír-tartozásokat a lakosság felé. Ez elméleti szinten valóban előfordulhat, de gyakorlati szinten nem.

Saját devizában ugyanis egy állam egész egyszerűen ha nem akar, és együttműködik a jegybankkal, akkor nem tud csődbe menni. A jegybank ugyanis képes pénzteremtésre, mint azt a vírusválság alatt volt időnk még jobban megtanulni. Márpedig ha forintban adósodik el az állam, akkor látható, hogy egy állami intézménynek joga van előteremtenie azt a forintot. Magyarán: ha nem lenne pénz forintos állampapírok kifizetésére, akkor a jegybank teremthet pénzt.

Természetesen ennek nagy mértéke inflációt okoz jelenlegi tudásunk szerint, hosszabb távon legalábbis. Illetve ettől még továbbra sem túl biztató esemény egy államcsőd, és abban az esetben bőven lennének még problémáink. Egy azonban biztos: ettől félve nem éri meg nem vásárolni állampapírt, mert a fentiek miatt a hirdetett 100 %-os garancia valóban 100 %-os.