Az elmúlt hónapokban jócskán emelkedtek a lakossági állampapírok hozamai, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tehát lépett a növekvő kamatkörnyezetet látva. Szükség is volt erre, hiszen a lakosság már elkezdhetett más befektetési lehetőségek után nézni – az államnak pedig több szempontból is jó, ha lakossági hitelezőit megtartja. Mutatjuk a 3 legfontosabb tényezőt!

Országban marad

Az egyik legfontosabb előnye annak, hogyha egy állam törekszik a hazai, lakossági szereplőktől begyűjteni a finanszírozáshoz szükséges források egy részét, az az, hogy a kifizetett kamatterhek többnyire a nemzetgazdaságban maradnak. Egy lakossági megtakarító ugyanis az állampapírok után járó kamatból új befektetést (például állampapírt!) vásárol, vagy fogyasztásra fordítja azt – utóbbi serkenti a gazdaság működését és adóbevételt is jelent az országnak. A kifizetett kamatok egy része tehát visszaérkezik a költségvetéshez, míg külföldi finanszírozók esetén ez aligha jelenthető ki.

Dekoncentráció az adósságban

A lakossági finanszírozás komoly előnye, hogy ezáltal az állam nem függ egy-egy nagy intézmény, befektetési alap akaratától, hanem rengeteg kisebb kézben összpontosul az államadósság. Gondoljunk csak bele, hogy mennyivel kockázatosabb az, ha néhány befektetési alap vagy egyéb hitelező egyszerre fordulna el az állam finanszírozásától, és így nehézséget okozna az új források megtalálása lakossági hitelezők híján.

Mérsékelt devizahatás

A lakossági állampapírok döntő többsége forintos kötvény, azaz nem kell számolnia az államnak árfolyamveszteséggel. A devizaadósság arányának alacsony szinten tartása az ÁKK egyik kimondott célja, hiszen bizonytalanságot szül, ha a pénzpiaci mozgások jelentősen képesek befolyásolni az államadósság forintban kifejezett nagyságát. Az elmúlt évek forintgyengülései után könnyű belátni, hogy mennyivel nehezebb helyzetben lenne a költségvetés, ha az adósság jó része devizában állna fenn.

Mindenki jól jár

Látható tehát, hogy komoly előnyökkel jár az állam (azaz végérvényben, áttételesen mindenki) számára is a lakossági állampapír-vásárlás. Természetesen vannak hátrányai is, mint például a marketingköltségek szükségessége, összességében azonban a fentiek alapján nem véletlenül törekszik arra Magyarország, hogy a magas infláció és emelkedő kamatok által jellemzett közegben is fennmaradjon a lakossági finanszírozás kiemelkedő aránya.