Az évtizedek óta nem látott áremelkedés miatt a munkavállalók és a munkáltatók egyaránt jelentős béremeléssel számolnak az idei évben – derült ki a Wyser felméréséből. A legtöbb dolgozó 10 és 30% közötti béremeléssel lenne elégedett. A kutatás szerint az a vállalat, amelyik az inflációnál kisebb béremelést ad, a fluktuáció növekedésével nézhet szembe. Ugyanakkor a cégek a nehéz gazdasági körülmények ellenére sem építenének le, tanulva a Covid-válság tapasztalataiból.

A munkavállalók negatívabban látják a jövőt, mint a vállalatok: a Wyser fejvadász cég felmérése szerint ugyanis tízből két dolgozó nem számít béremelésre idén.  Miközben a megkérdezett HR vezetők és döntéshozók válaszai alapján a munkáltatók mindössze 7%-a nem tervezi emelni a fizetéseket. A dolgozók 44%-a 10-20% közötti béremeléssel lenne elégedett, azonban 35% szeretne 20-30% közötti fizetésemelést. Ilyen bérigényekre az elmúlt évtizedekben nem volt példa, és a menedzserek sem kivételek ez alól. „Ma már szinte minden vállalat belátta, hogy komoly gondba kerül, ha nem emeli a béreket, azonban 20% feletti béremelést várhatóan csak kevesen tudnak végrehajtani” – mondta Mihályi Balázs, a Wyser vállalati üzletágának vezetője. Hozzátette: a cégek a nehéz gazdasági helyzetben nem szeretnék elveszíteni a jó munkaerőt, miközben óriási mértékben kellene bért emelniük.

A következő időszakban azok a munkavállalók, akik nem lesznek elégedettek az idei béremeléssel, elkezdhetnek állást keresni. A vállalatok többsége tisztában van azzal, hogy jelentős béremelésre van szükség, azonban minden bizonnyal csak a legjobban teljesítő vállalatok lesznek képesek a dolgozói igényekhez közeli mértékben emelni a béreken. A Wyser felmérése szerint jelenleg a munkavállalók 64%-a gondolkodik munkahelyváltáson, akik közül 12% aktívan keres állást. Az arányok azonban könnyen változhatnak, és egyre többen lehetnek az aktív álláskeresők, ha a dolgozók csalódnak vagy tovább nőnek a megélhetési költségek. Mihályi Balázs úgy véli, hogy az 5-10% közötti béremelés önmagában nem feltétlenül lesz elegendő a dolgozók megtartásához.

Az infláció ugyanis ma már olyan magas, ami a specialistákat és a vezetőket is igencsak kedvezőtlenül érinti, így nem csodálkozhatunk azon, hogy egyértelműen a bér lett a váltási szándék legfontosabb mozgatórugója. A munkavállalók 80%-a magasabb bér miatt váltana állást, miközben a szakmai kihívások, a munka és a magánélet egyensúlya, illetve a lokáció hátrébb szorult. A válaszadók egyelőre nem gondolják, hogy ideje lenne válságállóbb szektor után nézni, ami azt jelzi, hogy a munkavállalók a szakemberek által előrevetített gazdasági visszaesésnek egyelőre nem látják a fenyegető jeleit és bíznak jelenlegi munkaadójuk stabilitásában. Ez azt is jelzi, hogy a vállalatok nem gondolkodnak leépítésekben.

A Wyser tanulmánya szerint az otthoni munkavégzés számos vállalatnál meghonosodott. Mind a vállalatok, mind a munkavállalók többsége hetente 2-3 nap home office-t tart elfogadhatónak, ami fontos egyezés a munkavégzés szempontjából. A vállalatok 20%-a azonban továbbra sem nyitott a home office irányába. „Az a cég, amelyik egyáltalán nem rugalmas, nagyon súlyos versenyhátrányba kerül. Kategóriákkal rontja az esélyeit a tehetséges munkavállalók megtalálására, hiszen világossá vált, hogy a hibrid munkavégzéssel mindenki nyer” – mondta Mihályi Balázs. „Az sem feltétlenül fenntartható, ha csak otthonról dolgoznak a munkavállalók, heti 5 napot, hiszen így sérül a csapatszellem. Az aranyközépút az ideális megoldás” – tette hozzá.

Úgy tűnik, a vállalatok a Covid-válságból is tanultak. Akkor a krízis miatt sok értékes munkavállalótól váltak meg, akik azonban így tettek, lemaradtak a kilábalás időszakában. A mostani gazdasági nehézségek közepette felmérésünk szerint a cégek inkább az üzemeltetési, rezsiköltségeken, illetve a beszállítókon spórolnának, és igyekeznek elkerülni a leépítéseket. A HR-vezetők minden eszközt megragadnak a dolgozók megtartásához: ahol ez sikerül, ott a gazdaság talpra állásával rendelkezésre állhat a megfelelő minőségű munkaerő.

Budapest, 2023. február 23.