Ettől fél az ország – nem tudni, mi lesz a pénzünkkel
Az uniós forrásokkal kapcsolatos vita a kormány és az Európai Bizottság között lényegében azóta közbeszéd tárgya, mióta a jogállamisági eljárás elindítására adott utasítást áprilisban Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke. Hosszú hónapok teltek el azóta, több levélváltás történt a két fél között, nem beszélve a megszámlálhatatlanul sok szakmai és politikai egyeztetésről. Ennek ellenére még mindig nehéz megtippelni is, hogy elesik-e Magyarország az uniós pénzektől – ha igen, az nagyon rosszkor jön.
Zajlanak a tárgyalások
Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti levélváltások pontos részleteiről nem árult el sokat egyik fél sem, azonban lépten-nyomon tetten érhető a feszített tárgyalás és az engedmények tétele. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter például a csütörtöki Kormányinfón újból jelezte, hogy a kormány nyitott az uniós kérésekre, ennek egyik leglátványosabb eleme, hogy korrupcióellenes hatóságot állít fel a kabinet. Emellett sok egyéb vállalást is tett Magyarország, de ezek egyelőre nem nyilvánosak.
A bizonytalanságok ellenére a kormányzati szereplők legtöbbször optimistán nyilatkoznak a megállapodás esélyeiről. Navracsics Tibor, uniós forrásokért és területfejlesztésért felelős miniszter nemrég közölte, hogy a kormányon nem fog múlni a megállapodás, és hogy ebben az esetben az uniós pénzek jövő év elején érkezhetnek meg Magyarországra. Mindenesetre a Bizottság szeptember 22-ig kell válaszoljon a kormány legutóbbi levelére, ezután valószínűleg több részletet tudhatunk majd meg a folyamat aktuális állásáról.
Óriási a tét
Nem véletlen a folyamatos tárgyalás és a sok megszólalás az uniós pénzek ügyében. A legutóbbi értesülések szerint ugyanis 3500 milliárd forint uniós forrás visszatartását jelentheti, ha nem sikerül a megegyezés. Összehasonlításképpen ez az idén bejelentett extraprofitadóknak a többszöröse ez a szám, de a teljes magyar költségvetési mérleghez mérten is hatalmas összegről beszélünk. Ráadásul a jelenlegi ingadozó makrogazdasági környezetben kiemelt szüksége van a devizaforrásokra Magyarországnak. A kamatok emelkedése miatt ugyanis az államadósság finanszírozása drágul, a monetáris szigorítások nyomán nagyot lassulhat a növekedés, és az energiaszámla kifizetése is jelentős többlet terhet ró az államháztartásra. Nem véletlen tehát az izgalom a tárgyalások sikeressége kapcsán, az eredményt a tőzsdei,- és devizaárfolyamok is jelentősen megérezhetik majd.
Forrás:
Legnézettebb Tartalmak
