Bár az Államadósság Kezelő Központ tájékoztatásából már tudni lehetett, Varga Mihály pénzügyminiszter személyesen is bejelentette, hogy 3 lakossági állampapír kamata is emelkedik március 29-től. Az érintett kötvényeket eddig nem volt érdemes választani, hiszen minden szempont szerint volt náluk jobb alternatíva – most azonban már a szuperállampapírnál is vonzóbbak lehetnek bizonyos időtávon. A kamatemelés drágítja az adósságfinanszírozást, de az állam mégis jól járhat a lépéssel.

Rövid távon jobb, mint a MÁP+

Az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP), a nyomdai formában kapható Kincstári Takarékjegy (KJT) 1 és 2 éves változatának a kamata változik a hónap végétől. Az 1MÁP és a KTJ 1 éves típusa eddig 3 %-os kamatot fizetett a futamidő alatt, amivel alulmúlta mind a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), mint a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) azonos időtávú hozamát. Most az említett papírok 4,25 %-os kamatot fizetnek majd, ami felülmúlja a szuperállampapír 3,79 %-os, de még mindig alulteljesíti a PMÁP (idő előtti visszaváltás miatti jutalékot levonva) 5,6 %-os hozamát. A 2 éves KTJ kamata 3,5 %-ról 4,5 %-ra emelkedik, ami így már szintén jobb választás, mint a MÁP+ vásárlása két évre.

Látható, hogy érvényét veszítette az az állítás, hogy értelmetlen a most megemelt kamatozású papírok vásárlása. Most viszont a szuperállampapír választására nem marad sok érv, ha 1, illetve 2 éves időtávon gondolkodunk. Ugyanakkor a legoptimálisabb erre az 1 éves időtávra biztosan az inflációhoz kötött PMÁP, a 2 éves időtávra pedig szintén valószínűleg igaz ez, látva az inflációs folyamatokat.

Jól jár az állam is

A kamatszint megemelése értelemszerűen növeli majd az új lakossági befektetések után fizetendő költségeket az állam számára. Ugyanakkor az irányadó ráta folyamatos emelkedése előbb-utóbb a bankbetétek kamatának emelését is hozza, így akár újra vonzók lehetnének a banki ajánlatok az állampapírral szemben. Valószínűleg ezt a folyamatot is igyekszik megelőzni a lépéssel az ÁKK.

Ugyanakkor a kifizetett kamatok egy része visszakerül az államkasszába. Ha a kamatokat újra befektetjük, akkor azért, ha pedig vásárolunk, fogyasztunk belőle, akkor azért. A fogyasztás során ugyanis több adóteher is keletkezik, gondoljunk csak az áfára, vagy bizonyos termékek esetén a jövedéki adóra. Arról nem beszélve, hogy a lakossági befektetők felé történő adósságfelhalmozás az említett kötvények esetén forintban történik, így biztonságosabb is, mint például egy devizakötvény. A pénzügyminiszter szavai tehát igaznak bizonyulnak; biztonságos és kiszámítható finanszírozást jelent Magyarországnak a lakossági állampapírpiac.

Címlapkép: Shutterstock