A cég szerdán ismertetett átfogó elemzése felidézi, hogy Magyarországon a második negyedévben lendületes gazdasági bővülés volt látható, éves összevetésben, a növekedés meghaladta a 17 százalékot, de ebben a tavalyi, rendkívül alacsony bázis is nagy szerepet játszott. A harmadik negyedévben némileg lassulhat a növekedés üteme, azonban a szolgáltatási szektorban bőven vannak még tartalékok. Az idei évben 4,3 százalékon alakulhat az éves átlagos infláció, mely jövőre 3,3 százalékra eshet vissza – derül ki a cég prognózisából.

Az éves fogyasztói infláció 5 százalék felett tetőzött júniusban – emlékeztet az Equilor. Ezt fokozatos enyhülés követheti, azonban az év utolsó két hónapjában ismét emelkedhet az árnyomás, amelyet a bázishatás – a többi feltétel változatlansága esetén – önmagában is indokolhat. Az üzemanyagok és a jövedéki adóval érintett termékeken kívül a szolgáltatások áremelkedése is fennmaradhat a következő hónapokban, ami az újraindítással magyarázható. Ezt a forgatókönyvet a járvány esetleg kialakuló, súlyos negyedik hulláma átírhatja, de a viszonylag magas átoltottsági aránynak köszönhetően már nem kell számítani olyan szigorú korlátozásokra, mint tavaly és idén tavasszal – teszik hozzá. Az elemzésben kitérnek arra is, hogy az idei költségvetést is magas hiánycéllal tervezte meg a kormány, így az Equilor várakozása szerint a GDP-arányos költségvetési hiány 7,5-8,0 százalék között alakulhat, amennyiben beérkeznek az EU helyreállítási alapjának forrásai. Jövőre már ennél alacsonyabb, 5,5-6,0 százalék közötti költségvetési hiánnyal lehet számolni, miközben az államadósság mértéke a GDP 75-78 százalékára süllyedhet az év végére, majd jövőre tovább mérséklődhet, a források idei beérkezése esetén – ismertette a távirati iroda.

A nemzetközi környezetre kitérve az Equilor úgy látja, hogy a globális gazdaság fokozatos újraindulásával a keresleti oldal berobbant, a nyersanyagárak, energiaköltségek lendületesen emelkedtek, ugyanakkor az ellátási lánc zavarai bizonyos területeken és szektorokban továbbra is megmaradtak. Török Lajos vezető elemző szerint, amennyiben az inflációs várakozásokba tartósan beépül az áremelkedés, beindulhat egy komolyabb ár-bér spirál, melynek a jelei az Egyesült Államokban már erőteljesen látszódnak.

Az Equilor szerint az Egyesült Államokban legkorábban 2022 végén vagy 2023 elején kezdhetik meg a kamatemeléseket, az eurózónában 2024-ben indulhat a folyamat, és várhatóan a japán jegybank lesz az utolsó a sorban. Török Lajos kifejtette: valószínűleg jó időre elbúcsúzhatunk az elmúlt évtizedben látott, globálisan alacsony inflációtól. Amíg a koronavírus-járvány tart, az ellátási láncban zavarok keletkezhetnek, az inflációs várakozások feljebb tolódnak, ezzel magasabb szinten stabilizálódhat a drágulás üteme. A fiskális és monetáris stimulus fokozatos kivezetése miatt a gazdasági növekedés üteme csökkenhet, így hosszabb távon fennállhat a stagfláció kialakulásának esélye. Az Equilor elemzése szerint, amíg a jegybanki pénzeső folytatódik, addig fennmaradhat a globális részvénypiacok emelkedése, azonban a kockázati faktorok egyre világosabban látszanak.