A Portfolio friss adatainak feldolgozásával megvizsgáltuk, hogyan változott a magyar lakosság állampapírpiaci jelenléte 2025 első hónapjaiban. Bár új csúcsot döntött az összesített lakossági állampapír-állomány, közel 530 milliárd forintnyi prémium állampapírból (PMÁP) származó pénz nem tért vissza a lakossági piacra. De akkor hova lett?

Erős évkezdet a lakossági állampapíroknál

Március közepére a forintos lakossági állampapírok teljes állománya 11 454 milliárd forintra nőtt. Ez december végéhez képest 190 milliárd forinttal nagyobb állományt jelent, miközben több PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatszintre váltott. A számok azt mutatják: a lakosság továbbra is intenzíven tartja pénzét állampapírokban – ám a részletekben komoly elmozdulások látszanak.

Állampapír – A kamateső nagy része eltűnt a lakossági papírokból

A január–februári időszakban 670 milliárd forintnyi kamatot fizettek ki a PMÁP-sorozatok után. Ehhez képest március közepéig csupán 190 milliárd forinttal nőtt a teljes lakossági állampapír-állomány – vagyis 480 milliárd forintnyi kamat nem tért vissza lakossági papírba. Ha hozzávesszük a március második felében várható közel 550 milliárdos újabb kamatfizetési hullámot is, akkor még látványosabb lesz a különbség.

916 milliárd forint hagyta el az átárazott PMÁP-okat

Azok a prémium állampapírok, amelyek január–február során kamatfizetés után alacsonyabb kamatszintre váltottak, látványos állománycsökkenést szenvedtek el: összesen 916 milliárd forint távozott ezekből. A legnagyobb vesztes a 2033/I sorozat, ahonnan közel 370 milliárd forint ment ki, de jelentős kiáramlás volt a 2027-es, 2029-es és 2030-as sorozatokból is.

FixMÁP és BMÁP: ők lettek az új kedvencek

A PMÁP-ból kiáramló pénzek legnagyobb nyertese a FixMÁP, amelynek állománya 860 milliárd forinttal bővült március közepéig, elérve az 1878 milliárdot. A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) 368 milliárdos gyarapodást mutatott, már 1577 milliárd forintos állománnyal. Együttesen tehát 1230 milliárddal nőtt e két termék állománya.

De hova lett a többi pénz?

A számok alapján nagyjából 530 milliárd forintnyi PMÁP-tőke és kamat nem a lakossági állampapírokban kötött ki. Feltételezhető, hogy ennek egy része intézményi papírokban – például diszkont kincstárjegyekben (DKJ) – landolt, míg más része lakáspiaci, fogyasztási célokat szolgált. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a kifizetett kamatok egyharmada kerül csak ki a lakossági állampapírpiacról, de ez így is jelentős összeg.

A kisebb szereplők is növekedtek

A KTJ és a MÁP Plusz állománya együttesen 116 milliárd forinttal nőtt 2025 elején. Így a prémium állampapíroktól eltekintve a többi lakossági konstrukció összesen 1110 milliárdos növekedést mutatott, miközben a PMÁP-ok 970 milliárddal csökkentek és 670 milliárd forintnyi kamatot fizettek ki. Ez alátámasztja: egy jelentős rész valóban nem a lakossági termékekbe került vissza.

További adatok március végén: jön a nagy lecsapódás

A márciusi kamatkifizetések hatása egyelőre nem látható a számokban, mivel a Portfolio által elemzett adatok csak a hónap közepéig terjednek. A március végén várható friss statisztikák új fényt vethetnek a pénzek mozgására – különösen arra, hogy mekkora részt nyelt el belőlük a FixMÁP és a BMÁP, és mennyi távozott végleg a lakossági piacról.

Kulcskérdés: visszajön-e a kiszivárgott 530 milliárd?

A lakossági állampapírok piacán zajló átrendeződés nemcsak a kamatkörnyezet változását, hanem a befektetői bizalom alakulását is tükrözi. A következő hónapokban eldőlhet, hogy a most „eltűnt” több százmilliárd forint mekkora része talál majd vissza az állampapírok világába – vagy végleg más utat választott a megtakarítás.