Az elmúlt több, mint 1 évnek a legforróbb témája -ami a gazdaságot illeti- a fejlett országokban lévő inflációs nyomás. Egy esztendővel ezelőtt azonban aligha gondolhattuk, hogy mindez odáig fajul, hogy Magyarországon két évtizede nem látott mértékű pénzromlásról szólnak az adatok, és minden valószínűség szerint messze még a fordulat. Pedig itthon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már régóta szigorít a monetáris kondíciókon, aminek következtében már sok éve nem látott szintre emelkedett az irányadó ráta Magyarországon. Az árszínvonal emelkedése ellen tehát nem könnyű a harc, ennek az az oka, hogy nem 1-2 dolog indukálja a rég nem látott inflációt, hanem folyamatok összessége. Cikksorozatunkban ezen folyamatokat mutatjuk be Magyarországra koncentrálva. Elsőként még a régi pandémiás időkre emlékezünk, a jegybanki és kormányzati politika, valamint a gazdasági újranyitás hatásaira.

Mindennek vége – jön a plusz pénz

Amikor 2020 februárjának végén Európában is villámgyorsan terjedni kezdett a koronavírus, igazi pánik lett úrrá mind a tőzsdéken, mind alapjába véve az embereken. Kérdéses volt, hogy mekkora emberi és gazdasági áldozatot követel majd a 100 éve nem látott súlyosságú járvány, és egyáltalán mikor lesz mindennek vége. Túl sok optimizmusra valóban nem volt ok, a fejlett világ gazdasági lényegében leállt, évtizedek óta nem látott, vagy éppen sosem látott gazdasági visszaesésnek lehettünk tanúi. Ha elbizonytalanodtunk volna abban, hogy mennyire komoly a helyzet, elegendő volt ránézni a tőkepiacokra, amelyek a 2008-as világválságot is néhol felüllicitáló módon veszítettek értékükből.

Az egyszerre jelentkező kínálati és keresleti oldali gazdasági sokkot értelemszerűen nem nézhették tétlenül sem a kormányok, sem a jegybankok. A megoldás azonban merőben eltérő volt attól, amit korábban tapasztalhattunk. Nem a megszorításokban keresték ugyanis a válaszokat a döntéshozók, hanem éppen ellenkezőleg; gazdaságot támogató intézkedéseket hoztak, a jegybank pedig a pénzmennyiség sosem látott bővítésébe kezdett. Követte ezt a legtöbb kormány is, elég csak az Egyesült Államokban látott intézkedésekre gondolni, amikor is közvetlen pénztranszfer, úgynevezett helikopterpénzt juttattak a lakosságnak. Magyarországon bár ilyen nem történt, az itteni kormány is igyekezett a lakosság és a vállalatok segítségére lenni, például adókedvezmények bevezetésével, a 13. havi nyugdíj fokozatos visszavezetésével, kamatmentesen folyósított diákhitellel.

Nyitás – irány a pláza

A fentiek önmagukban még nem növelték meg azonnal az inflációt. Az infláció ugyanis a fogyasztói kosár árváltozását mutatja, és mivel nem volt nyitva lényegében egyetlen üzlet sem az élelmiszerboltokon kívül, ezért nem igen volt hol elkölteni az esetleg felhalmozott megtakarításokat. Ennek köszönhetően kifejezetten alacsony inflációt tapasztalhattunk Magyarországon is a járvány első szakaszában, és alapvetően kevés értelme volt a fogalomnak ott, ahol az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek vásárlásán kívül túl sok tranzakció nem történik a lakosság részéről. Persze az aggodalmak attól még megjelentek, hogy a túlságosan laza monetáris politika nem vezet-e végül az árak tartós emelkedéséhez. Ráadásul az tudott volt, hogy jelentős elköltésre váró pénzmennyiség halmozódott fel a lakosságnál a pandémia lezárásokkal sújtott hónapjai alatt.

Aztán megtörtént a gazdasági újranyitás, Magyarországon igazán 2021 áprilisában vált olyanná az élet majdnem teljes egészében, mint a járvány előtt. Korlátozások még voltak, de már a teraszok kinyitásakor is óriási tömeg lepte el a nagyobb városokat. Az emberek újra elkezdtek moziba járni, plázákban bevásárolni, elkölteni a felhalmozott forrásokat. Így jelent meg végül a fogyasztói árakban is a jegybank és a kormányok korábbi gazdaságmentő politikája, hirtelen kinyílt a világ, és ezzel együtt a lakosság pénztárcája is. Bár erre a várható hatásra közgazdászok hada figyelmeztetett már a koronavírus alatt is, akkor még nem tűnt úgy, hogy számos egyéb tényező is hajtani fogja majd a magyarországi pénzromlást.

Címlapkép forrása: Shutterstock