Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa júniusi ülésén a kamatkondíciókról a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.

Az alapkamat 13 százalékon maradt, az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek kamatszintje 100 bázisponttal csökkent. A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz – közölték.
A kötelező tartalék választható részére fizetett kamat a májusi 100 bázispont után a múlt hónapban is 100 bázisponttal, 16 százalékra csökkent, míg a szeptember óta hatályos alapkamat szintje nem változott. A testület június 20-i döntésével a kamatfolyosó felső szélét, az egynapos fedezett hitel kamatát 19,5 százalékról 100 bázisponttal, 18,5 százalékra csökkentette. A kamatfolyosó alsó szélét, az egynapos jegybanki betét kamatát változatlanul 12,5 százalékon hagyta.

A tanács határozatát úgy indokolta: megítélése szerint a továbbra is kedvező kockázati környezet lehetővé teszi, hogy a jegybank folytassa a kamatkörnyezet normalizációját. A tagok egyöntetű megítélése szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges, ezért egybehangzóan az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartása mellett érveltek, és a következő hónapokban sem tartják indokoltnak annak megváltoztatását.

Kiemelték: a pénzpiaci stabilitás előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. A jelenlegi környezetben óvatos és fokozatos megközelítés indokolt. Az inflációs pálya várható alakulásával kapcsolatban a tanácstagok hangsúlyozták, hogy a következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció gyors ütemű csökkenése a szigorú monetáris politika, a csökkenő globális nyersanyagárak, a mérséklődő hazai fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatására. A jegybank friss előrejelzése szerint 2023 végére az infláció éves növekedési üteme „érezhetően” 10 százalék alá süllyed. A piaci szolgáltatások jelentős áremelkedése miatt a maginfláció csak lassabb ütemben csökkenhet – tették hozzá. Közölték: a jövő évre várt inflációs pálya a 2024. évi adóintézkedésekhez köthetően feljebb tolódott márciushoz képest, így a fogyasztóiár-index 2025 elején tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Az MNB által felvázolt alappálya mellett az alternatív kockázati forgatókönyvek alapján enyhén növekedtek a lefelé mutató inflációs kockázatok – közölték.

A júniusi inflációs jelentésben az MNB 2024-re 3,0-5,0 százalékról 3,5-5,5 százalékra emelte inflációs várakozását a márciusi előrejelzéséhez képest, míg az idei prognózisát a korábbi 15,0-19,5 százalékos sávról 16,5-18,5 százalékra módosította. A bruttó hazai termék (GDP) 2023-ban 0,0-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal bővülhet. Az MNB várakozásai szerint a folyó fizetési mérleg hiánya a javuló külkereskedelmi egyenleggel párhuzamosan a márciusban vártnál kedvezőbben, a GDP 2-3 százaléka körüli szinten alakul. A kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával, az energiaárak mérséklődésével folytatódik a külkereskedelmi egyenleg és a finanszírozási képesség javulása 2024-ben is. A jegyzőkönyv szerint az MNB folyamatosan értékeli a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait, a beérkező makrogazdasági adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását.