Elmondta, hogy előrejelzésük jelentős mértékű fogyasztás és beruházás emelkedést takar, ugyanakkor a külkereskedelmi egyenleg drámai romlásával számol. Az infláció mértéke a jegybank által előre jelzett 5,1 százaléknál magasabb, várhatóan 5,5 százalék lesz 2021-ben az intézet számítása szerint – ismertette. A külkereskedelmi többlet miközben tavaly még 5 milliárd euró felett volt, az idén 1,5-2 milliárd euró körül alakulhat – jegyezte meg. Amennyiben az ipar teljesítménye továbbra sem javul, az is elképzelhető, hogy a külkereskedelem egyenlege hosszú idő után újra hiányba fordul – tette hozzá. Palócz Éva rámutatott, hogy a gazdasági növekedés az egész térségben lassul, így van ez Magyarországon is, ahol 2022-ben – a korábbi előrejelzéshez képest változatlanul – 5 százalékkal bővülhet a GDP.

Az év közepe óta a külkereskedelmi egyenleg romlása, az infláció emelkedése és a költségvetési hiány növekvő adatai jellemzik a gazdaságot; ezek a tendenciák pedig pénzügyi egyensúlytalanságokhoz vezethetnek – hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy november végéig már majdnem 4000 milliárd forint volt az államháztartás hiánya, amelyből 1000 milliárd forint az év utolsó előtti hónapjának a számlájára írható. Pénzforgalmi szemléletben a hiány mértéke 8 százalékos lehet idén, eredményszemléletben ugyanakkor teljesülhet a kormány 7,5 százalékos deficit-terve – jelezte a vezérigazgató. Arra is kitért, hogy az állampapírpiaci hozamok rendkívül erőteljesen emelkednek; a tízéves állampapír hozama például 4,4 százalék volt novemberben, továbbá a rövid hozamok is nőnek -ismertette a távirati iroda.

A pénzpiaci mutatók mindegyike rendkívüli romlást mutatott, egy ikerdeficit kialakulása tapasztalható – foglalta össze végül Palócz Éva utalva az infláció, a külkereskedelem, a fizetési mérleg és az államháztartás adataira.