A világ áruforgalmának volumene 2022-ben várhatóan 3,0 százalékkal nő a korábban várt 4,7 százalékkal szemben, 2023-ban pedig 3,4 százalékkal, de ezek az adatok az ukrajnai konfliktus lefolyásával kapcsolatos bizonytalanság miatt módosulhatnak. A világ bruttó hazai terméke (GDP) a 2021-es 5,7 százalékos növekedés után 2022-ben várhatóan 2,8 százalékkal nő, ami 1,3 százalékpontos csökkenést jelent a korábbi 4,1 százalékos előrejelzéshez képest. A kibocsátás növekedése 2023-ban 3,2 százalékra gyorsulhat, feltételezve a tartós geopolitikai és gazdasági bizonytalanságot. A válság legközvetlenebb gazdasági hatása a nyersanyagárak erőteljes emelkedése volt. A világkereskedelemben és a világtermelésben való csekély részesedésük ellenére Oroszország és Ukrajna kulcsfontosságú beszállítói az olyan alapvető áruknak, mint az élelmiszer, az energia és a műtrágya, amelyek ellátását most a háború veszélyezteti.

A fekete-tengeri kikötőkön keresztül történő gabonaszállítások már leálltak, ami súlyos következményekkel járhat a szegény országok élelmezésbiztonságára. Az áruforgalom volumene 2021-ben 9,8 százalékkal nőtt. A forgalom dollárértéke 26 százalékkal, 22,4 ezermilliárd dollárra nőtt. A szolgáltatások kereskedelmének forgalmi értéke 2021-ben szintén 15 százalékkal, 5,7 ezermilliárd dollárra nőtt. Az ukrajnai konfliktus a szolgáltatások kereskedelmét is érinti, többek között a szállítási ágazatban, amely a konténerszállítást és a légi személyszállítást foglalja magában. A háború nem az egyetlen tényező, amely jelenleg a világkereskedelemre nehezedik. A koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében Kínában elrendelt zárlatok ismét megzavarják a tengeri kereskedelmet, miközben az ellátási láncra nehezedő nyomás már enyhülni látszott. „Az ukrajnai háború mérhetetlen emberi szenvedést okozott, de a világgazdaságot is károsította egy kritikus helyzetben. Hatása világszerte érezhető lesz, különösen az alacsony jövedelmű országokban, ahol a háztartások kiadásainak nagy részét az élelmiszerek teszik ki” – mondta Ngozi Okonjo-Iweala főigazgató.

„A kisebb készletek és a magasabb élelmiszerárak azt jelentik, hogy a világ szegényei nélkülözni kényszerülhetnek. Ezt nem szabad megengedni. Ez nem a befelé fordulás ideje. Válság idején több kereskedelemre van szükség a szükségletekhez való stabil, méltányos hozzáférés biztosításához. A kereskedelem korlátozása veszélyezteti a családok és a vállalkozások jólétét, és még nehezebbé teszi a COVID-19 utáni tartós gazdasági fellendülés kiépítésének feladatát” – folytatta a főigazgató. Mivel a konfliktus gazdasági hatásáról kevés konkrét adat áll még rendelkezésre, a WTO közgazdászainak szimulációkra kellett hagyatkozniuk a 2022-es és 2023-as GDP-növekedés becsléséhez – ismertette a távirati iroda.

A WTO globális kereskedelmi modelljén alapuló jelenlegi becslések az ukrajnai háború közvetlen hatását, beleértve az infrastruktúra pusztulását és a kereskedelmi költségek növekedését; az Oroszországgal szembeni szankciók hatását, beleértve az orosz bankoknak a SWIFT elszámolási rendszerből való kizárását; és a világ többi részén az üzleti/fogyasztói bizalom csökkenése és a növekvő bizonytalanság miatt csökkenő aggregált keresletet vették figyelembe.