Pénteken közölte a decemberre vonatkozó inflációs adatot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az intézmény számításai alapján új, több évtizedes csúcsra emelkedett a pénzromlás mértéke Magyarországon, a drágulást az élelmiszerek és a háztartási energia vezeti. A némileg mégis pozitív meglepetést okozó adat után már érdemes lehet találgatni, hogy a gyakorlatban mikor állhat már meg az árak emelkedése.

Viszonyítási alapok

A KSH közlése alapján 24,5 % volt az infláció decemberben a 2021-es decemberi árakhoz viszonyítva. A fő inflációs mutató tehát mindig az egy évvel azelőtti bázisidőszakhoz képest nézi a pénzromlás mértékét, így ezt fontos tudnunk az adat értelmezése közben. Természetesen a statisztikusok azt is nyilvánosságra hozzák, hogy az előző hónaphoz képest mekkorát emelkedtek az árak, novemberről decemberre ez a szám 1,9 %. Utóbbi lehet relevánsabb, ha fogyasztóként közelítjük meg a kérdést.

Elméletben ugyanis az is lehetséges, hogy januárra vonatkozóan még például 10-20 % közötti éves inflációs adat lát napvilágot, de decemberhez képest már csökkentek az árak – hiszen az elszaladó infláció miatt az egy évvel ezelőtti bázishoz képest még jó ideig magas lesz a mutató. Példának okáért a benzinárstop kivezetésének hatása még hosszú hónapokig emelheti az éves inflációt, hiszen még októberben is igaz lehet az, hogy egy évvel azelőtt jóval olcsóbb volt az üzemanyag. Érdemes tehát az előző hónaphoz viszonyított adatot is megnézni, ott érzékelhetjük ugyanis először a legtisztábban, ha megállt vagy lelassult a háztartások által hónapról hónapra érzett folyamatos áremelkedés.

Tavasszal jöhet a fordulat

A fentiek ellenére azért még önmagában akkor sem várhatjuk egyik napról a másikra az infláció jelentős csökkenését, ha némileg pozitív meglepetést hozott a pénteki adatsor. Az Erste Bank elemzői közleménye szerint az idei első negyedévben várhatóan tovább emelkedik az infláció, bár ennek mértéke az év eleji átárazások miatt igen bizonytalan. A bank elemzője, Nagy János szerint az inflációs csúcsot tavasszal érhetjük el, és a második negyedévben már csökkenésnek indulhat az áremelkedés üteme, a 2023-as átlagos infláció pedig 18,5 % körül alakulhat – ha ez így lesz, akkor még a 2022-es (14,5 %-os) átlagos inflációnál is magasabb lesz a pénzromlás mértéke idén.

Címlapkép forrása: Shutterstock