A jegybank tegnapi kamatdöntő ülését követően az alapkamat maradt 13 százalékon. Az az O/N betéti kamat szintén maradt, 12,5 százalékon, ugyanakkor az O/N fedezett hiteleszköz kamata 100 bázispontos mérséklődést követően 19,5 százalékon áll holnaptól. Ahogy várható volt az irányadó, egynapos betéti ráta először csökkent az októberi bevezetése óta: 100 bázisponttal 18 százalékról 17 százalékra mérséklődött a kamatszint. Ezzel az MNB – Matolcsy György elnök közlése szerint – megkezdte a kamatkondíciók normalizálását. Ezt követően Virág Barnabás alelnök ismertette a döntés hátterét és részleteit.

A jegybank álláspontja szerint a magyar gazdaság kockázati megítélése érdemben javult az elmúlt időszakban, így lehetőség nyílt az egynapos betéti gyorstenderek kamatának fokozatos csökkentésére. Az inflációs mérséklődése mellett elsősorban a külső egyensúly szignifikáns javulása és ezzel párhuzamosan a forint stabilizálódása, háború előtti szintjére történő visszaerősödése lehet ennek hátterében. Hangsúlyozták, hogy az alapkamat csökkentése nincs napirenden és még jó ideig nem várható. A reálkamat pozitívvá válhat az év végén, ami tovább segítheti a dezinflációs folyamatot.

A jegybank elérkezettnek látta az időt, hogy hozzákezdjen a kamatok csökkentéséhez. Az instant piaci reakciók mérsékeltek voltak a bejelentést követően, de vélhetően a forint múlt heti, érdemi gyengülése a tegnapi döntés beárazódásának tudható be. Bár a közbeszéd az év végére beígért egyszámjegyű infláció elérésére koncentrál, e tekintetben fontos üzenetet fogalmazott a jegybank alelnöke: decemberre elérhető a 10 százalék alatti éves fogyasztói árindex, de ez csak egy állomás, hiszen a hazai középtávú inflációs cél 3%, így a restriktív kondíciók fenntartása még hosszú ideig indokolt lehet. A közlés alapján hosszú út vezet még a magyar gazdaságnak megfelelő árstabilitás visszaállításához. Emellett az adekvát monetáris politika mellett elengedhetetlen a szigorú fiskális politika kialakítása is. A forint sérülékenysége és extrém volatilitása továbbra is óvatosságra kell, hogy intse a jegybankot, ugyanakkor a jelenlegi folyamatok fennmaradása (külső egyensúly javulása és a dezinfláció felgyorsulása) a következő hónapokra is hasonló mértékű lazítást vetítenek előre. Így a két kamatszint szeptemberre egyesülhet 13 százalékon.

Szerző: Erste Bank – Nagy János, makrogazdasági elemző

Borítókép forrása: Shutterstock