Az IMF küldöttsége – rendszeres látogatásai rendje szerint – pénteken sajtótájékoztatón étékelte a román gazdaság helyzetét. Jan Kees Martijn, a küldöttség vezetője elmondta, hogy a román gazdaság helyreállt a koronavírus-járvány előtti szintre, de akárcsak más államokban a növekedés lassulására lehet számítani. A kockázatok között az orosz-ukrán háború hatásait említette. Úgy vélte, hogy amennyiben a háborús helyzet nem eszkalálódik, akkor a román gazdaság 3,5-4,5 százalékkal nőhet az idén és a jövőre is. Az IMF április közepén jelentősen, 4,8 százalékról 2,2 százalékra csökkentette az idei román gazdasági növekedési várakozását, így a mostani prognózis magasabb az áprilisban közölthöz képest.

A washingtoni pénzintézet azt követően javította előrejelzését, hogy a román országos statisztikai intézet közölte: az első negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a román gazdaság, míg a tavalyi utolsó negyedévhez képest is a GDP-bővülés 5,2 százalék volt. A statisztikai intézet a héten megerősítette a korábban gyorsjelentésben közölt értékeket, amelyek a gazdasági elemzők jelentős részét meglepték, hiszen sokkal lassabb növekedésre számítottak. Jan Kees Martijn a román kormánykoalícióban helyet foglaló szociáldemokraták által javasolt progresszív adóztatási rendszerről is nyilatkozott. Elmondta, hogy ez az adózási rendszer növelheti a bevételeket az államháztartásban és csökkentheti a jövedelmek közötti igazságtalan különbségeket, de fontos, hogy az adóhatóság felkészüljön rá, és hatékonyan alkalmazza. Ezért úgy vélte, hogy amennyiben az adózási rendszer módosításáról politikai döntés születik, akkor vélhetően nem lehet hatékonyan alkalmazni már 2023. január 1-jétől, hanem egy későbbi időpontot kell kitűzni. A román nagykoalícióban jelenleg viták folynak az adózási rendszer módosításáról, a nemzeti liberálisok és az általuk támogatott Klaus Iohannis államelnök azonban nem támogatják a jelenleg hatályos egységes adózási rendszer megszüntetését – közölte a távirati iroda.