Új, havonta megjelenő gazdasági monitorral jelentkezik a Makronóm Intézet, melyben a világ, Európa, és Magyarország gazdasági helyzetét és kilátásait elemző nemzetközi és hazai gazdasági kutatásokat és prognózisokat foglalnak össze és látnak el szakmai kommentárral objektív, hiteles és közérthető formában. A Makronóm Intézet havi gazdasági monitorjának célja, hogy segítse a mindennapokban is érzékelhető gazdasági fejlemények, hatások pontosabb megértését. 

A Makronóm Intézet 2023. január havi gazdasági monitorjának legfontosabb megállapításai:

Javuló üzleti bizalom, de növekvő geopolitikai kockázat

Nemzetközi elemzők és közgazdászok szerint bár nagy a bizonytalanság, a világgazdaságot az előrejelzések szerint nem fenyegeti jelentős visszaesés az idei évben. Az USA elkerülheti, míg az IMF szerint az Európai Unió fele recesszióban lesz 2023-ban. A legtöbb régióban növekedett az üzleti bizalom az elmúlt hónapban, elsősorban a jövőre vonatkozó kilátások javulásának köszönhetően, de még mindig jellemzően negatív tartományban van.

A Makronóm Intézet januári gazdasági monitorja elemzi a Federal Reserve Bank of New York által létrehozott indexet, mely szerint az utóbbi hónapokban enyhült a nyomás a globális ellátási láncokon, a korábbi szintre történő visszatérés azonban hosszabb folyamat lehet. Mindez azért lehet kedvező fejlemény, mert a globális szállítási költségek növekedése, a globális ellátási lánc töredezettsége mind érdemben járultak és járulnak hozzá az infláció növekedéséhez az egész világon, így Magyarországon is. A globális ellátási láncokra nehezedő nyomás az infláció csökkenését vetíti előre.

A gazdasági monitor idézi a Makronóm Intézet nemrégiben közzétett számításait is, mely szerint Magyarország az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt 3 674 milliárd forintot veszít 2023-ban. Ugyanakkor ez még mindig kedvezőbb, mint amennyit a magyar gazdaság alapvetően a háború és a szankciók miatt veszítene. Az Intézet szakértői becslése szerint ugyanis a kormány célzott támogatásai a 2022-es GDP-növekedést a háborúval és szankciókkal sújtotthoz képest 0,5 százalékponttal, a 2023-ast pedig 1,5 százalékponttal javítják.

Év végére egy számjegyűre csökkenthet az infláció

A januári gazdasági monitorban a Makronóm Intézet pontokba szedte, milyen tényezők járultak hozzá az infláció rekordszintre emelkedéséhez, illetve eloszlatnak számos, a témában keringő tévhitet.

Az Intézet hat pontot azonosított, melyek közül az első kettő közel kétharmad arányban járult hozzá a magas inflációs rátához:

1.       A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások.

2.       Az energiaárak drasztikus emelkedése.

3.       A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége.

4.       A hazánkat különösen sújtó aszály.

5.       Árfolyamhatás.

6.       Piaci szereplők agresszív árazása.

Mivel a felsorolt külső hatások kapcsán az elmúlt hónapban pozitív fejlemények figyelhetők meg, a Makronóm Intézet szerint az idei éves infláció 17,5 százalék körül alakulhat, év végére pedig akár egy számjegyű is lehet.

Rekordszinten a foglalkoztatás

A magyar munkaerőpiaci helyzetképpel kapcsolatban a Makronóm Intézet felidézi a KSH januárban közzétett statisztikáit. Eszerint az energiaválság a magyar foglalkoztatásban egyelőre nem érezteti hatását:

·       a foglalkoztatottak száma soha nem látott szintre emelkedett 2022-ben (4 713,2 ezer fő), 2010-hez képest 839,4 ezer fővel dolgoznak többen,

·       a magyar foglalkoztatási ráta már megelőzi az EU-átlagot és zárkózik fel a német szinthez – a foglalkoztatási ráta 2022. III negyedévében 74,5 százalékra emelkedett, megközelítve a németországi szintet (77,1 százalék),

·       továbbra is alacsony szinten áll a magyar munkanélküliségi ráta, EU-s szinten az ötödik legalacsonyabb volt 2022 októberében.

A magyar kkv-kat súlyosan érinti az energiaválság, de működésük befejezését nem tervezik

A Makronóm Intézet a makrogazdasági elemzéseken és prognózisokon túl havi rendszerességgel tematikus felmérést is folytat a hazai vállalatok körében. Legutóbbi kutatásában a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta. A megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság, jó hír viszont, hogy tevékenysége befejezését egyik kutatásba bevont cég sem tervezi.

A Makronóm Intézet vállalati felmérése szerint a gáz ára a megkérdezett cégek mintegy fele esetében legalább a háromszorosára nőtt, ahogyan az áramár esetén is hasonló értékekről számoltak be a vállalkozások. A kutatás fontos megállapítása, hogy a vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával terveznek megküzdeni az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak.