Tegnap közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy hogyan alakultak az átlagkeresetek júniusban Magyarországon. A bruttó átlagfizetés 16 %-akl nőtt egy év leforgása alatt, és már közel 567 ezer forint az átlagos bér itthon. A dinamikus bérnövekedéssel kapcsolatban másutt is gyakran előkerülő fogalom az ár-bér spirál, amitől nem véletlen szoktak tartani a közgazdászok.

Dominóhatás

Az ár-bér spirál kialakulását jellemzően erőteljes gazdasági növekedés, és alacsony munkanélküliség előzi meg. Ebben az esetben a vállalatoknak és az állami szektornak is versenyeznie kell a munkaerőért, ugyanis inkább munkaerőhiányos állapot áll fenn. Mindez pedig magától értetődően növekvő béreket eredményez, magasabb fizetéssel tudják csak magukhoz csábítani a dolgozókat a cégek. A magasabb béreket azonban ki kell, hogy gazdálkodják a vállalatok, amire a legtriviálisabb lehetőségek az árak emelése.

Az áremelések azonban a megélhetési költségek emelkedését jelentik, így viszont a lakosság még nagyobb fizetést szeretne magának, hogy megvásárolhassa a megemelkedett árú termékeket is. Ez aztán újból arra ösztönzi a vállalatokat, hogy árakat emeljenek, ami újabb béremelést jelent, és így tovább. Látható, hogy meglehetősen nehezen megállítható folyamatról van szó, hiszen a makrogazdaság természetes működéséből fakadóan tud bekövetkezni a gyakran emlegetett ár-bér spirál. Jó hír ugyanakkor, hogy számos megszólalás szerint jelenleg nem kell ettől tartsunk.

Címlapkép forrása: Shutterstock