Feldman Zsolt ismertette: csaknem 1,8 millió hektáron történik a növényi kultúrák betakarítása. A nyári száraz idő miatt a gazdálkodók 328 ezer hektáron jelentettek aszálykárt. Megindultak az őszi vetések is, a gazdálkodók 1 millió 571 ezer hektáron terveznek vetni, a száraz idő nagyon megnehezíti a munkákat – közölte. Feldman Zsolt példaként említette, hogy repcét 210 ezer hektáron vetnének, ami negyedével kevesebb a korábbinál.

A tervek szerint őszi búza 960 ezer, őszi árpa pedig 260 ezer hektáron kerülne a földbe – ismertette. A szántóföldi növénytermesztés szempontjából az aszály mellett komoly gondot jelent a termelési költségek jelentős emelkedése. A kialakult takarmányárak alapvetően befolyásolják az állattenyésztés helyzetét; ezt az áremelkedést jelenleg a fogyasztók nem érzékelik, a hazai mezőgazdasági termelők és a hazai feldolgozóipar egyelőre „elnyeli” ezeket a költségeket – fogalmazott az államtitkár.

Hozzátette, hogy a magas árszintek nem hazai sajátosságok, az európai, illetve a világpiacon is hasonlóak a trendek. Feldman Zsolt fontos célnak nevezte, hogy az állattartók számára a megfelelő mennyiségű takarmánynövény elérhető maradjon a következő időszakban is. Kiemelte, hogy ebben nem látnak kockázatot, a szükséges takarmány rendelkezésre áll majd az országban. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a napraforgó betakarítása áll a legjobban, várhatóan kevesebb lesz a termés, mint az elmúlt években, de elegendő lesz, és exportra is jut.

Az áremelkedések kapcsán a szervezet elnöke jelezte, hogy a nitrogénműtrágya ára például több mint kétszeresére nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. Az emelkedő költségek beépülnek majd az árakba, megváltoztatják a szántóföldi növénytermesztés költségszerkezetét, és a jövedelmezőségben is komoly változásokat okozhatnak – fejtette ki. Petőházi Tamás szintén elsődlegesnek nevezte a hazai felhasználás biztosítását, mint mondta, a kisebb termés miatt az export csökkenni fog.