2024 május 19

Állampapír – Te is követed a lakossági hóbortot?

Közzétette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy a 43. héten hogyan alakultak a lakossági forint állampapír értékesítési adatok. Továbbra is az infláció feletti hozamot garantáló állampapír viszi a prímet, de egyre inkább fordulnak a magyar megtakarítók a rövidebb futamidejű kötvény felé is.

Állampapír – a rövidebb jobb?

Az értékesítési adatok szerint tartja vezető helyét a lakosság egyértelműen kedvenc értékpapírja, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). A PMÁP egészen biztos, hogy jövőre is igen magas hozamot fizet majd, és a mostani induló éves kamatozása is 14,75 %. Az infláció felett fizet ugyanis prémiumot a kötvény, az idei inflációs adatok így garantálják a további magas elérhető kamatokat. A 46 milliárdos értékesítés ennek lehet betudható, tovább bővülhetett a PMÁP egyébként is szédületesen magas állománya.

Nagyon szépen szerepelt újra az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP). A 21,7 milliárd forintos jegyzés egyetlen hét leforgása alatt igen magasnak számít. Főleg úgy, hogy ez az állampapír 8 %-os kamatot fizet egy éves futamideje alatt. Ez hiába marad el a PMÁP kamatszintjétől, a lakosság egy része mégis ezt, vagy ezt is vásárolja. Az 1 éves futamidő kiszámíthatóságot jelenthet, a fix kondíciók pedig szintén vonzóak lehetnek a lakosság számára.

Nem mind népszerű

Kevésbé volt érdekes a befektetők számára a Kincstári Takarékjegy (KTJ), melyből 7,1 milliárd forint értékben vásároltak. A postákon kapható értékpapír egy éves verziója 8 %-os, míg két éves verziója 8,5 %-os éves kamatot fizet. A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) nem túl népszerű, mióta a kamatozása a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) hozamának esése miatt jelentősen csökken. A 6,5 milliárdos bruttó értékesítés azonban szemmel látható továbbra is. Nem nagyon szemmel látható viszont a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) értékesítése, kerekítve 0,1 milliárdért fogyott belőle.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!