Újra közzétette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy hogyan alakultak előző héten a forint lakossági állampapírok bruttó értékesítési mennyiségei. Az előző hetekhez képest fokozódott a lakossági érdeklődés a kötvények iránt, és a sorrendben is történt némi változás az idei év 40. hetében. Valószínűsíthető, hogy még bőven van lakossági megtakarítás, ami helyet keres magának. Erre pedig az állampapírok jó lehetőséget adnak.

Állampapír – beindultunk

Az értékesítési adatok alapján nem meglepő módon továbbra is a dobogó tetején áll a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). A 14,75 %-os induló kamat még mindig sok megtakarítani vágyót vonz, ráadásul az idei inflációs adatok alapján jövőre tovább emelkedhet a PMÁP kamatszintje. Az ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált átlagos inflációtól függ. Ezúttal 41 milliárdért vásároltak belőle a magyarok, ami emelkedést jelent az előző heti adatokhoz viszonyítva.

A második helyen most sokkal jobban lemaradva, de az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) áll. A fix 8 %-os kamatot kifizető kötvényből 11,8 milliárd forintért jegyeztek a lakossági befektetők a 40. héten. A rövid futamidő és a fix kamatozás lehet a konstrukció előnye. Vélhetőleg emiatt látnak fantáziát benne a magyarok.

BMÁP – kicsit feljött a listán

A harmadik helyre ezúttal a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) futott be, de még mindig 10 milliárd alatti, 9,3 milliárdra rúgó értékesítéssel. A BMÁP volt ennél sokkal népszerűbb is, de a hozamkörnyezet változásával csökken az általa kínált kamat. A pontos kamatszámításról ITT lehet bővebben tájékozódni.

 Kincstári Takarékjegyből (KTJ) 9,1 milliárd forintért vásároltak a megtakarítók egyetlen hét alatt, ami továbbra is szép szám a kizárólag a postákon, nyomtatott formában kapható értékpapírtól. A korábbi kedvenc, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) továbbra is elhanyagolható értékesítést mutat. A 0,2 milliárdos eladás valószínűsíti, hogy a visszaváltások miatt inkább csak tovább csökkenhetett a régi szuperállampapír állománya.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!