Úgy tűnik, hogy a nyári uborkaszezon némileg a forint lakossági állampapírok piacán is érezteti a hatását. A 33. heti bruttó értékesítési számok alapján legalábbis előző héten nem sietett a lakosság állampapírba tenni a pénzét. A kisebb értékesítési számok mellett pedig még inkább látszik egy rövid futamidejű papír növekvő népszerűsége.

Állampapír – nem volt nagy roham

A lakossági állampapírok 33. heti bruttó értékesítési számai alapján továbbra is a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) a legnépszerűbb. Az augusztustól új konstrukcióban vásárolható állampapír 18,8 milliárd forintot vonzott egy hét leforgása alatt. Az inflációkövető kamatozás tehát továbbra is hatékony hívószónak bizonyul, a hazai megtakarítók előnyben részesítik a változó kamatozást a jelenlegi inflációs környezetben.

A második helyezett ismét az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) lett, ráadásul nem is olyan rengeteggel lemaradva a PMÁP-tól. A fix 9 %-os kamatot fizető értékpapírból 10,8 milliárd forint értékben jegyzett a lakosság. Látható, hogy bár nem ez az állampapír fizeti a legmagasabb kamatot, a rövid futamidő és a könnyű tervezhetőség meghozza a lakosság kedvét a befektetéshez.

BMÁP – negyedik hely

Érdeklődött a lakosság a nyomtatott formában kibocsátott állampapír, a Kincstári Takarékjegy (KTJ) után is. 5,3 milliárd forintot fektetettek ebbe az eszközbe a magyarok egy hét alatt. A KTJ egy éves verziója 9 %-os, míg a 2 éves verziója évi 9,5 %-os kamatot fizet.

Hiába a jelenleg 11,92 %-os induló kamat, a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) immár a negyedik helyre futott be. Mindösszesen 4,8 milliárd forintért vásároltak ilyen állampapírt a magyarok, ennek a többszörösét is láthattuk korábbi hetekben. Ennél is rosszabbul járt azonban a korábbi kedvenc, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+). A régebben szuperállampapírnak becézett kötvényből ugyanis nem történt akkora értékesítést, hogy azt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatsora jelezhesse.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!