Közzétette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy hogyan alakultak a lakossági forint állampapír értékesítések a 39. héten. Az első helyezettet illetően továbbra sem tudunk meglepetést közölni, folytatódik azonban egy érdekes, mégis érthető tendencia a további helyezettek esetében. Összességében viszont továbbra is csökkent az állampapírok iránti lelkesedés az év első felében közölt adatokhoz viszonyítva.

Állampapír – rövid futamidő a népszerű

A legtöbb újra a Prémium Magyar Állampapírból (PMÁP) fogyott, 31,5 milliárd forintért vásároltak belőle a hazai megtakarítók. A 14,75 %-os induló éves kamatozással megvásárolható papír futamideje immár nagyjából 10 év, de természetesen a lejárat előtti visszaváltásra is van lehetőség. Az inflációkövetés továbbra is vonzó tehát a lakossági befektetők számára, ami nem is meglepő a jelenlegi gazdasági környezetet elnézve.

A második helyre újból az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) futott be. Ráadásul nem is kevés, 13,9 milliárd forintos jegyzés történt az 1 éves futamidejű, fix, 8 %-os kamatot fizető kötvényből. A kiszámítható, fix kamatozás és a meglehetősen rövid futamidő úgy tűnik, hogy egyre érdekesebbé teszi ezt az állampapírt a megtakarítók számára. Az 1 MÁP bruttó értékesítési mennyiségei ugyanis inkább növekedést mutatnak a korábbiakhoz képest.

BMÁP – nem a kedvenc

Szintén igaz ez a Kincstári Takarékjegy (KTJ) számaira is. 9,5 milliárd forintért vásároltak a magyarok az 1, illetve 2 éves futamidővel kapható állampapírból, még úgy is, hogy ez a típus kizárólag nyomtatott formában, a kijelölt postákon érhető el. 8 milliárdért vásároltak a nemrég az újjászületésének 1 éves évfordulóját ünneplő Bónusz Magyar Állampapírból (BMÁP). A Diszkont Kincstárjegyek csökkenő hozamával a BMÁP kamatkilátásai is csökkennek, ezzel is számolhat a lakosság. Kerekítve is csak 100 milliós értékesítést mutatott fel a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+). A korábbi szuperállampapír ma már csak egyértelműen árnyéka önmagában a népszerűség tekintetében.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!