Viszonylag friss adatokat közölt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a forint lakossági állampapírok állományáról. A július 17-re vonatkozó adatok szerint még inkább brutálissá vált a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) előnye, már több, mint 6000 milliárd forintot tartanak benne a magyarok. Meglepő viszont, hogy a korábbi szuperállampapír még mindig a második az állományt tekintve.

Állampapír – PMÁP a sztár

A július közepi adatok alapján még tovább nőtt a PMÁP-ban tartott megtakarítás, 6018 milliárdért vásárolt már az inflációkövető papírból a lakosság. A hetente közölt értékesítési adatok alapján egyébként nem lehetünk meglepve, ott is rendre a PMÁP a legnépszerűbb papír. A szeptember végén bevezetett Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) állománya is tekintélyes, a vizsgált dátumig megközelítette a 889 milliárd forintot. Annak ellenére történik ez, hogy a BMÁP kamatszintje sokat csökkent az utóbbi időben a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) hozamának csökkenésével párhuzamosan.

Az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) is népszerű, állománya meghaladta a 476 milliárd forintot. Az éves fix 9 %-os kamatot ígérő kötvény leginkább a rövid futamidő miatt lehet a lakossági ügyfelek körében kedvelt. Hasonló mondható el a postákon megvásárolható Kincstári Takarékjegyről (KTJ) is, amelynek most 416 milliárdos az állománya. Kétségtelenül nagy előnye utóbbi konstrukciónak, hogy értékpapírszámla nyitása nélkül, fizikai formában megvásárolható értékpapír.

MÁP+ – még mindig jelen

Érdekes lehet, hogy a lényegében alig vásárolt Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) is őrzi még némileg régi fényét. Bár az állománya szinte folyamatosan csökken, 1061 milliárd forintért még mindig tartanak belőle a hazai megtakarítók. Ez azért lehet meglepő, mert az 5 éves futamidő alatt átlagosan 5 %-os kamatozás jóval alulmúlja a fentebb említett értékpapírok kamatszintjét. Ebből is megfigyelhető, hogy a lakosság kevésbé kezeli rugalmasan befektetéseit, és néha nehezebben vált át akkor is, ha kedvezőbb kondíciókkal fektethet be.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!