Szokásosan közölte a heti értékesítési adatokat a forint állampapírok tekintetében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Régen láthattunk ekkora meglepetést az adatokban. Bár a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) első helye továbbra sem megkérdőjelezhető, valósággal ömlött a pénz egy másik, alacsonyabb kamatot ígérő értékpapírba. Még úgy is, hogy már eddig is több pénz volt állampapírban, mint bankbetétben.

Állampapír – ennyire jó a rövidebb futamidő?

Az ÁKK adati szerint az idei év 42. hetén 58,1 milliárd forintért vásároltak a magyar háztartások PMÁP-ot. Az inflációkövető állampapír töretlenül népszerű, állománya pedig a lakossági állampapírok összesített állományának a döntő részét teszi már ki. Jövőre is magas kamatot fizet ugyanis várhatóan a prémium állampapír, hiszen az idei infláció még a tavalyinál is magasabb lehet éves átlagban. Nagyon sok fogyott viszont Egyéves Magyar Állampapírból (1MÁP), rég nem látott értékesítési adatokat tudott felmutatni a rövid futamidejű kötvény. 43,6 milliárd forint értékben vásároltak belőle a magyarok előző héten, máskor volt, hogy egy hónap alatt sem jött össze ennyi vásárlás. Egyértelmű, hogy a rövidebb futamidő szimpatikus lehet a lakosságnak, illetve az infláció csökkenésével egyre kevésbé érezhetik elinflálódva a pénzüket a befektetők a 8 %-os kamatszint mellett is.

Mi az ok?

A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők már hetekkel ezelőtt jelezték, hogy átrendeződés jöhet az állampapírok tekintetében. A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) kamatfordulója után ugyanis még kevesebb kamatot fizet majd, és így a lakosság más papírok felé terelődhet. Úgy tűnik, hogy az ÁKK adatai alapján ez valóban meg is történt. BMÁP-ból ugyanis 6,6 milliárd forintért vásároltak csak egy hét alatt. A fentiek alapján kiáramlás is történhetett az állampapírból. Az átrendeződés ugyanakkor látszólag nem igen érinti a postákon, nyomtatott formában vásárolható Kincstári Takarékjegyet (KTJ). A 8,9 milliárdos értékesítés ugyanis megfelel az előző hetek tendenciáinak. Szinte elhanyagolható, 0,1 milliárdos vásárlást jelentett a lakosság részéről a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+). A korábbi szuperállampapír tehát továbbra sem tért vissza a megtakarítók preferenciái közé.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!