Az elmúlt időszakban jelentős állami költekezésnek lehetünk tanúi, amely leginkább a lakosságnak direkt módon juttatott kifizetésekben nyilvánul meg. Gondolhatunk itt az éppen most a bankszámlákra megérkező SZJA visszatérítésekre, a 13. havi nyugdíj visszaépítésére, vagy a 25 év alattiak SZJA mentességére. Az intézkedések bőven hoznak előre kevésbé számszerűsíthető gazdasági hatásokat, amelyek közül vannak, aminek akkor is örülhetünk, ha nem részesülünk a támogatásokból – és van, amely még támogatottság ellenére sem pozitív következmény.

Pörög a gazdaság, nőnek az adóbevételek ….

A lakosság a számára juttatott összegekből megtakarítást képezhet, illetve fogyasztásra használhatja azt. Alapvetően a megtakarításképzés nem pörgeti a gazdaságot, de legalább növeli a háztartások pénzügyi helyzetének biztonságát egy válságosabb időben. A fogyasztás viszont annál inkább; a vállalkozások tehát jól járhatnak a pénztranszferekkel, hiszen náluk költik majd azt el a családok. Különösen jó hír lenne, ha ebből jutna a koronavírus által kiváltott válság révén leginkább érintett szektoroknak, mint a turizmus vagy a vendéglátás.

A fogyasztás miatt az állami adóbevételek is nőni fognak. Ha a háztartások a plusz pénzt akár egy kisboltban költik el részben, akkor a megvásárolt termékek után máris bevételhez jut az állam az áfa által. Aztán majd a vállalkozásoknak az adott évi nyeresége után társasági adót is kell fizetnie, így több oldalról is biztosított a növekedő állami adóbevétel. Minden állami támogatásnál tehát érdemes számba venni azt is, hogy az összeg egy része újra az államhoz kerül.

…. de nő a sérülékenység és az infláció

Bármennyire is pozitív a fentebb lefestett kép, vannak árnyoldalai is az ilyen magas szintű költekezésnek. Az egyik fő hátrány, hogy a költségvetésből ez a pénz nyilvánvalóan hiányozni fog, így nő a költségvetési hiány, hosszabb távon pedig akár az államadósság is. Aminek a finanszírozása szintén nem olcsó az állam számára – így bár az adóbevételek révén áttétes nyereség is képződik, veszteséggel is számolnunk kell.

A leginkább közvetlenül érezhető hatás viszont az infláció. A fogyasztás emelkedése növeli a gazdaságban forgó pénz mennyiségét, ami a kereslet emelkedése által az árak további emelkedéséhez vezet. Ráadásul már egy alapvetően is erős inflációval sújtott időszakot élünk, és ezen még emelnek a most élesülő intézkedések. Egyértelmű tehát, hogy mind az összgazdasági előnyei, mind a hátrányai megvannak a kormány gazdaságélénkítő programjainak, valószínűleg csak idővel, több éves távlatban lehet pontosan kifejezni a hatások eredőjét.