Április végén közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy 2024 március végéig hogyan alakult az államadósság az előző év végéhez viszonyítva. Talán nem meglepő, hogy ezermilliárdos nagyságrendű növekedés következett be, annak összetétele viszont megérdemli az áttekintést.

Államadósság – 3451 milliárdos növekedés

Az év első három hónapjában az ÁKK kimutatása szerint 3451 milliárd forinttal nőtt az államháztartás adóssága, ezzel meghaladta az 54316 milliárd forintot. Ezek óriási összegeknek tűnnek, és valóban, hétköznapi értelemben felfoghatatlan nagyságrendekről beszélhetünk az államadósság kapcsán. Fontos azonban kiemelni, hogy ezt mindig az adott ország GDP-jéhez érdemes viszonyítani. Ebből kiindulva Magyarország államadóssága egyébként nem számít kiemelkedő magasnak európai uniós szinten sem. 2023-ban ez az arány 73,5 % volt egyébként, 10 %-kal alacsonyabb, mint az uniós átlag.

Így állt össze

A legjobban a negyedévben nem a nettó forintkibocsátás, hanem a nettó devizakibocsátás növelt az államadósság összegén. A központi költségvetés devizaadóssága 1909,5 milliárd forinttal emelkedett, ennek túlnyomó többségéért a devizakötvény kibocsátása felelt. Ugyanakkor ebből 528,6 milliárd forintos növekményért a forint tárgyévi gyengülése okolható. A forint esésének és a devizaadósság növekedésének hála a devizaadósság részaránya az államadósságon belül 26,9 %-ról 28,7 %-ra emelkedett. Az év eleji kötvénykibocsátásról mi is beszámoltunk. Akkor egyébként háromszoros befektetői érdeklődés mutatkozott a kötvényekre, ami jó jel a befektetői bizalom szempontjából.

Ehhez képest kisebb növekedést okozott a nettó forintkibocsátás, mely 1211 milliárd forinttal dobta meg az államadósság értékét az év első három hónapjának leforgása alatt. Ezen belül a hitelállomány még több, mint 36 milliárddal csökkent is. Ugyanakkor az 1247 milliárd forintot meghaladó állampapír kibocsátás hatása ezt bőven semmissé tette. Utóbbiból egyébként nagyjából 688 milliárd forintot a lakosság adott kölcsön az államnak. Az államadósság továbbra is jelentős részben a lakossági állampapírokból áll tehát össze. A lakossági forint állampapírok az adósság 19,8 %-át tették ki március végén.

Emellett az ÁKK közlése szerint a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok növekedése 330,5 milliárd összegben növelték az államadósság állományát.