Ebben segít a Tudatos Vásárlók Egyesülete, amely első körben a mindennapos kiadásokba tartozó élelmiszerekkel kapcsolatosan gyűjtött össze megfontolandó szempontokat, illetve felhívja a figyelmet egy új kezdeményezésre is. Tekintélyes összeget, pénzügyminisztériumi becslés szerint 600 milliárd forintot kapnak a gyermekes háztartások februárban az államtól, konkrétan a tavalyi személyi jövedelemadójuk összegét. Emellett a nyugdíjasok is extra pénzt kapnak, az év második hónapjában befut a 13. havi járandóság. Tehát sok háztartásban jelentős extra pénz érkezik. Arról nem beszélve, hogy a 25 év alattiaknak idén nem kell adó fizetniük, így jó eséllyel az ő pénztárcájuk is vastagabb lesz.

Közben viszont a kiadások is magasabbak. Az elszabaduló infláció a legfrissebb előrejelezések – többek között a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint egyelőre a magasban marad. Az élelmiszerárak tavaly 4,1 százalékkal nőttek, de a múlt év utolsó hónapjaiban nagyobb volt a tempó, decemberben például 8 százalékos volt az éves áremelkedés. Sok termék esetében, például az étolajnál, a lisztnél, margarinnál és a kenyérnél is két számjegyű volt a drágulás. A Magyar Nemzeti Bank ráadásul azzal számol, hogy az idén átlagosan 6,9 százalékkal drágulhatnak az élelmiszerek.

Ráadásul bár a hivatalos adat szerint tavaly decemberben 7,4 százalékkal nőttek az árak, a G7.hu gazdasági portál és a Reacty Digital felmérése szerint az emberek ennél többet érzékelnek:

“A legtöbben (a megkérdezettek több mint harmada) 11 és 20 százalék közé tették az általános drágulás mértékét az elmúlt egy évben, a felnőtt lakosság közel fele viszont ennél is gyorsabbra becsülte az áremelkedés ütemét, míg mindössze hatoda vélte 10 százalék alattinak. Az érzékelt infláció így átlagosan 26 százalék. Az eltérés egyik magyarázata biztosan az infláció mérési módszertanából ered. A KSH ugyanis egy olyan fiktív fogyasztói kosárral vizsgálja az árak emelkedését, amelyben ugyanúgy benne van a tej és a csirkemell, mint a magyar kártya, a gyógyfűző, a személygépkocsi-abroncsköpeny, vagy épp a kézi metszőolló, rozsdamentes acélból, műanyag nyéllel.  A lakosság viszont leginkább talán az élelmiszerek árán érzékeli az inflációt, így például a csirkehús, az étolaj, a tej, a liszt és a pékáru tényleg drasztikus drágulása nagyobb inflációérzetet okozhat” – áll a felmérés értékelésében. Mind a heti bevásárlás drágulásánál, mind az általános áremelkedésnél szembetűnő, hogy minél alacsonyabb valakinek a jövedelme annál magasabb inflációt érzékel. A 300 ezer forintnál többet keresők bő negyede becsülte az általános drágulás mértékét 10 százalék alá, miközben a 200 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők között az emberek 85 százaléka ennél nagyobb drágulást érzett.

Tehát kardinális kérdés az élelmiszerárak alakulása. A drágulás miatt februáról hét élelmiszer termék árára sapka került, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az október 15-én alkalmazott árnál nem lehet drágábban adni a búzafinomlisztet, a kristálycukrot, a 2,8 százalékos tartós tejet, a napraforgó-étolajat, a csirke mellett, a csirkefarhátat, a sertéscombot. Az árstopos szabály szerint a boltoknak kötelező akkor mennyiséget tartaniuk, amennyit októberben.

Több boltlánc az élelmiszerárstop bevezetése után korlátozta az érintett termékeknél a megvásárolható mennyiséget. Ez első látásra kedvezőnek is tűnhet a vásárlók szempontjából, hiszen így az árstopos termékekből marad másnak is.  Dr. Pirger Tamás PhD, a Soproni Egyetem adjunkusa és Dr. habil Paár Dávid PhD, a Soproni Egyetem docense egy tanulmányt idézve azonban rámutatott arra, hogy a mennyiségi korlátozás esetében a vásárlók kísértébe eshetnek.

“A korlátozással szembesülő vásárlók többet ettek, mint azok, akik korlátlanul vásárolhattak. A korlátlanul vásárlók átlagosan 3,3 db-ot, a 4 db-os korláttal szembesülők átlagosan 3,5 db-ot, míg a 12 db-os korláttal szembesülők átlagosan 7 db-ot vásároltak” – írják az egyetemi oktatók. Ha egy boltlánc mennyiségi korlátot vezet be, akkor tehát nem feltétlenül azért teszi, mert fél attól, hogy kifogy a készlet. Elképzelhető, hogy ezzel növeli az eladott mennyiséget.

Mit lehet tenni?

A rövid válasz, hogy ésszel kell vásárolni. A tartósabb élelmiszerektől az alacsonyabb ár miatt érdemes kisebb készletet felhalmozni, de csak annyit, amennyi valóban el fog fogyni. A fenti említett beérkező extra pénzek miatt pedig mindenki maradjon az eddigi vásárlási magatartásánál. Tehát csak azért, mert több van a tarsolyban, nem kell többet vagy drágábbat venni. Így több marad máskorra.

Aki igazán tudatosan költekezik, az a várható drágulással szemben is védekezhet. Érdemes elővenni a boríték módszert, amelynek lényege, hogy a beérkező pénz alapján rendszerezni a havi kiadásokat. Ehhez lehet például borítékokat alkalmazni, amelyekbe az egyes tételek kerülnek, persze miután kikalkuláltuk, melyik borítékba mennyi kerüljön. Innen a módszer neve, de a készpénzezést érdemes elkerülni, így a pénz maradhat a bankszámlán, a borítékok pedig lehetnek egy Excel-tábla oszlopai. Tehát meg kell határozni, mennyi menjen élelmiszer-vásárlására, rezsire, egészségügyi kiadásokra, közlekedésre és még sorolhatnánk. Minden egyes kiadásnál meg lehet szabni, hogy körülbelül mennyi lesz. Ha pedig sikerül tartani a menetrendet és valamelyik “oszlopban” marad pénz, azt el lehet tenni a megtakarítások közé és örülni neki.

Itt jön képe a mostani infláció, amelynek mértékét nehéz előre megmondani. A borítékos módszernél és a beérkező extra pénzeknél maradva tudatos döntés, ha az élelmiszerkiadásoknál egy kicsit magasabb összeget szánunk a kiadásokra, fontos, hogy nem extra vásárlásokról van szó, hanem arról, hogy a következő hónapokban legyen tartalék a drágulás finanszírozására. Ha pedig mégsem emelkednének a árak, akkor a többlet megint mehet a tartalékba.

És akkor jöjjön a legjobb, mindig maradva az extra pénznél. elindult egy nagyon menő – “továbbadó” néven futó – kezdeményezés a Facebookon az szja-visszatérítés miatt. A lényege, hogy aki megteheti és az ingyen pénzből jótékonykodna, az megteheti.

“A befizetett adónk mindannyiunk közös pénze. Ha gyereket nevelő szülőkként idén visszakapjuk az egész éves SZJA-t, olyan helyről fog hiányozni a pénzünk, ahol nagy szükség lett volna rá. Ha megteheted, legyél te is továbbadó! Támogasd a visszakapott SZJA-dból a szívedhez közel álló szervezeteket, sajtótermékeket, mozgalmakat.” – hirdeti magát a mozgalom, amelynek ötletgazdája Fernezelyi Márton informatikus és Váradi Luca szociológus. “Továbbadni” pedig itt lehet: https://tovabbado.hu/.