2024 november 15

A szigorítások határozott folytatását sürgeti a jegybank

A keddi kamatdöntés indoklása szerint hosszabb távon fönn kell tartani a szigorú monetáris kondíciókat – adta hírül a távirati iroda. Az MNB Monetáris Tanácsa a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak – tették hozzá. A testület szerint a tartósan emelkedő nyersanyag- és energiaárak elhúzódó, magas külső inflációs környezetet valószínűsítenek. A külső hatások továbbra is gyorsan beépülnek a fogyasztói árakba, bár a belföldi hatásokat lényegesen mérsékli az üzemanyagok és a lakossági energia árszabályozása.

Az árdinamika várhatóan ősszel tetőzhet, alakulását ezt követően az árstop fenntartása, a háborús feszültségek, a külső inflációs hatások befolyásolhatják. Az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, és 2024 első félévében érheti el a 3 százalékos jegybanki célt. Idén éves szinten 11,0 és 12,6 százalék között, jövőre 6,8 és 9,2 százalék között, 2024-től az inflációs céllal összhangban alakulhat a fogyasztói árindex – írták. A GDP 2022-ben 4,5 és 5,5 százalék között, 2023-ban 2,0 és 3,0 százalék között, 2024-ben 3,0 és 4,0 százalék között bővülhet. A közlemény szerint a bővülés üteme az év második felében várhatóan mérséklődik.

Az idén a belső kereslet – elsősorban a lakossági fogyasztás – járul hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. Előretekintve azonban a fogyasztás és a beruházás dinamikája is érdemben lassul, míg a nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. A beruházási ráta az átmeneti mérséklődés ellenére is magas szinten, 27 százalék felett stabilizálódik az előrejelzési horizonton. A kormány intézkedéseivel várhatóan teljesülnek az idei és a jövő évi költségvetési célok. A GDP-arányos államadóssági ráta a tavalyi 76,6 százalékról 2022 végére 75 százaléka alá, ezt követően évente csaknem 2,5 százalékponttal csökkenhet.

A folyó fizetési mérleg hiánya idén átmenetileg nő. A kihívások miatt szükségesnek látják az alapkamat és az egyhetes betéti kamat összezárását, a kamatdöntést követő heti tender alkalmával pedig – mint írták – az egyhetes betéti kamatot indokolt az alapkamat szintjére emelni. A jegybank továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a pénz- és árupiaci kockázatok szükségessé teszik – olvasható a közleményben. Keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa a testület 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A kamatfolyosó két széle 135 bázisponttal nőtt, így az egynapos jegybanki betét kamata 7,25 százalék, az egyhetes fedezett hitel kamata 10,25 százalék lett.