A magyar munkavállalók csaknem fele mondta azt a világjárvány alatt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni, derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című tanulmányából.

A felmérés eredményei szerint globálisan a válaszadók 36 százalékának munkájára volt negatív hatással a világjárvány – ez leginkább csökkentett munkaidő, illetve elbocsátások formájában jelentkezett. A kialakult helyzet legnagyobb vesztesei világszinten a fiatal, alacsonyan képzett munkavállalók: mintegy 50 százalékuk megérezte a munkáján a járvány hatását. Szakma szerint a művészek, a szolgáltató szektor, valamint a turizmus és idegenforgalom szenvedte el a legnagyobb károkat.

Földrajzilag a fejlődő gazdaságok munkavállalói kerültek a legrosszabb helyzetbe, míg az ázsiai és európai országok kevésbé szenvedték meg a helyzetet. A legnagyobb arányban Mexikóban (66 százalék), míg a legkisebb arányban Thaiföldön (18 százalék) számoltak be negatív hatásokról. Magyarországon ez az arány 32 százalék volt – ezzel Finnországgal és Szerbiával azonos mértékben jelentkeztek a munkavállalók szakmai életében a covid negatív hatásai. A listán hazánk előtt Svájcot találjuk (34 százalékkal), utánunk pedig Törökország következik 31 százalékkal.

A globális átlagtól eltérően gazdasági visszaesés Magyarországon nem csak a fiatal, de a 60 év feletti korosztályokat, valamint a kevésbé képzett mellett a legmagasabb végzettségű munkavállalókat is sújtotta. Az elbocsátások és a csökkentett munkaidő köztudottan a turizmusban és a vendéglátásban dolgozókat (87 százalékukat) érintették leginkább, de a kereskedelem, a média, a professzionális szolgáltatások, valamint a pénzügy, az energiaipar, és a közigazgatás területét sem kímélték a felmérés eredményei alapján.

Nem megszokott karrierutak

A magyar válaszadók 49 százaléka úgy nyilatkozott a pandémia közepette, hogy mindenképpen nyitott az átképzésre, de további 47 százalékuk is azt mondta, hogy amennyiben ez feltétlen szükséges volna az állása megtartásához, akkor hajlandó lenne rá. Összehasonlításképpen, a globális átlag 68 százalék és 28 százalék volt ugyanezekben a kérdésekben.

A magyar válaszadók közül a turizmusban és a vendéglátásban dolgozók mellett a kereskedelemben, egészségügyben, telekommunikációban és a pénzügyi szektorokban dolgozók több mint fele mondta azt, hogy mindenképpen nyitott az átképzésre.

„A jövőben a tehetségek többféle, szokatlan háttérrel és karrierrel rendelkezhetnek, vagyis a vállalatoknak nyitottaknak kell lenniük a szokásostól eltérő karrierű emberek alkalmazására. A COVID-hoz hasonló kihívások miatt a munkavállalóknak gyakrabban kell a karrierutak között váltaniuk, így egy egyéves szünet vagy egy az általában elvárttól eltérő iskolai végzettség is egyre gyakoribbá válhat a jelöltek között. A munkaadóknak meg kell tanulniuk a formalitások mögé nézni, felismerni a tehetségeket, és a képességeik és potenciáljuk miatt alkalmazni őket” – mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának szenior HR szakértője.

Vágy a stabilitás iránt

Globálisan és hazánkban is a digitális és az informatikai szektor vezeti a lehetséges következő karrierállomások listáját – valószínűleg az ezen a területeken folyamatosan megnyíló lehetőségek és az általában magas jövedelmek miatt. Az irodai és szervezéssel járó munkákat, mint például a marketinget és az emberi erőforrások területet szintén vonzó karrierlépésnek vélik a válaszadók, annak köszönhetően, hogy ezekre a területekre könnyebbnek tűnik a váltás.

„Az átképzési hajlandóságot leginkább az olyan területekre való áttérések vezetik, amelyek egyelőre kevésbé tűnnek kockázatosnak, mint azok az iparágak, amelyekben az emberek ma dolgoznak. Általánosságban elmondható, hogy azok a szektorok, amelyekre az emberek fontolgatják az áttérést, átfedést mutatnak jelenlegi munkájukkal” -mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A munkavállalók maguk is fejlesztik a képességeiket. A magyarok 56 százaléka mondta, hogy évente több hetet tölt a munkájához szükséges képességek és készségek elsajátításával, további 38 százalék pedig ha ennyit nem is, de tölt némi időt önképzéssel. A digitális tanuláshoz való hozzáállás a járvány következtében a legutóbbi, 2018-as felmérés óta nagyot változott: az online oktatási intézmények és a mobilalkalmazások használata globálisan és Magyarországon is nagymértékben elterjedt. Ugyanakkor mindkét módszer hátrányban van a munkavégzés során történő gyakorlatszerzéssel és az önálló tanulással szemben, ezek ugyanis ma is a munkahelyi tanulás legnépszerűbb módjai. Érdekes különbség azonban, hogy globálisan a munkavégzés során tanulás a legnépszerűbb, és ezt követi az önálló tanulás, hazánkban viszont pont fordítva: a legtöbben az önállóságra esküsznek, csak ezt követi a munka közbeni tanulás.