A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett jelentése szerint áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 15,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 15,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 7,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 15,4 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 37,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az adatokat kommentálva Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte: a fogyasztás a második negyedévben is a gazdasági növekedés fő hajtóereje lesz, és egyelőre nem is látszik a volumenbővülésben érdemi lassulás, bár ez a benzinturizmus visszaszorulásával, illetve a koronavírus-hatás bázisból való kikerülésével megváltozhat.

A szakértő szerint az áprilisi bővülésben szerepet játszhatott a jövedelmi helyzet javulása, illetve az, hogy míg a bázisidőszakban erőteljes korlátozások érintették a gazdaságot, most ilyenek nem voltak érvényben. Az üzemanyag-forgalom növekedését befolyásolta a benzinturizmus is, valamint az, hogy áprilisban a fuvarozók egy része is inkább a benzinkutaknál tankolt, és nem a számukra rendelkezésre álló, nem hatósági áras kútfejeknél. Az élelmiszerek esetében nem kizárt, hogy a bővüléshez hozzájárult némi felhalmozás az élelmiszerhiánytól való félelem miatt – tette hozzá. Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó év eleji fiskális transzferek a fogyasztás erőteljesebb növekedését vetítik előre. Nyártól azonban a fiskális konszolidáció és minden bizonnyal az elmúlt két évtized legmagasabb inflációja, ezen belül is az egyik leglényegesebb csoport, az élelmiszerek áremelkedése a fogyasztás lassulását eredményezhetik – fejtette ki.

Kommentárja szerint az év eleji, a GDP 3-4 százalékát kitevő fiskális expanzió hatása áprilisban is jelentkezett: a nem-élelmiszer termékek esetében masszív bővülés történt, az élelmiszerek kereskedelmének dinamizálódásában a húsvéti ünnepek hatása is megmutatkozott, az üzemanyag-kereskedelem számottevő növekedésében pedig egyrészt az alacsony bázis is közrejátszik, másrészt az üzemanyag-árstop a szomszédos országokból is járművezetők tömegét vonzotta Magyarországra áprilisban is. Jelezte azt is, hogy a háború miatt Magyarországra érkező ukrajnai menekültek költései mindhárom termékfőcsoportban komoly hatással bírhattak. Az idei első félévben a GDP növekedését a belső fogyasztás fogja mozgatni, ami óriási kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború következtében a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben – fogalmazott az elemző. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője jelezte: tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban 10 százalék körüli növekedésre számít.

A következő hónapokban az egyre magasabb bázis és egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt már fokozatosan lassulhat a kiskereskedelmi forgalom, de a növekedés így is dinamikus maradhat – írta kommentárjában. A kiskereskedelmi forgalom kiugró mértékű áprilisi növekedését egyértelműen támogatta az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és a hathavi fegyverpénz mellett a kiemelkedő, 15 százalék feletti bérdinamika, valamint a foglalkoztatás gyors bővülése. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja – tette hozzá.

Az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások fellendítették a határ menti forgalmat, ami májusban is támogatta a hazai kiskereskedelem bővülését, de a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése júniusban visszaesést okozhat. Az Ukrajnából érkező menekültek közvetlen vásárlásai, valamint a számukra vásárolt segélyek, támogatások szintén hozzájárulhattak a kiskereskedelem bővüléséhez. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása is, mivel a külföldi vendégek száma fokozatosan nő – összegezte. Az elemző szerint a vásárlásokat ugyanakkor hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjárművek és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében.