2021 júniusában kezdte el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris szigorítást. A jegybanki politika megváltoztatásának legfőbb oka az elszaladó infláció volt, arra azonban talán senki sem számított, hogy több tényező szerencsétlen összejátszása miatt még az eredeti tempónál jóval gyorsabb kamatemelés is csak lassítani tudja a pénzromlást, illetve a forint gyengülését. Az MNB azonban határozottan folytatja a kamatemeléseket, egészen az infláció elfogadható szintre való csökkenéséig az eddigi nyilatkozatok alapján.

Lassan, majd egyre gyorsabban

A kamatemelési ciklus meglehetősen kis szigorításokkal indult, a nyáron és az ősz első felében 30 és 15 bázispontos emeléseket láthattunk. Az energiaárak szárnyalása és a forint zuhanása azonban rávilágított, hogy ennél jóval gyorsabb tempó szükséges az infláció letöréséhez és a forint árfolyamának stabilizálásához. Novembertől így jóval gyorsabb tempóba kapcsolt a kamatemelés, és ez decemberben is folytatódott; mígnem a már irányadónak kinevezett egyhetes betéti tender kamatszintje a 4 %-os szintre ért év végére.

A következő év meglehetősen nyugodtan kezdődött, 2022 első heteiben rég nem látott forinterősödést is tapasztalhattunk. Az infláció ugyanakkor magasan ragadt, de az árstopok miatt volt rá remény, hogy az év elején betervezett havi 1 kamatemelés megfelelő lesz. Így is tett a Monetáris Tanács januárban és februárban, az orosz-ukrán háború azonban újra átírt mindent. Megint csak gyorsítani kellett a kamatemelési tempón a fokozódó inflációs kockázatok és az elszálló forintárfolyam miatt. Így érkeztünk meg a mostani időszakra, amikor újra nem emel heti szinten kamatot a jegybank, hanem úgy látszik, hogy valószínűleg a havi 30 bázispontos emeléshez tért vissza a jegybank, immár 6,15 %-os irányadó ráta mellett.

Forint – csak gyengült

A forint árfolyamára meglehetősen változatosan hatott eddig a szigorítás. Az elején a piacok jelentős bizakodással tekintettek a magyar fizetőeszközre, augusztusban a világ legjobban teljesítő devizája volt a forint. Ősszel viszont már lassúnak érezték a tempót a befektetők, és 370 felett történelmi magasságokba emelkedett az EUR/HUF kurzus. Hiába erősödött a fentebb leírtak szerint januárban sokat a forint, a szomszédban dúló háború miatt közel 400 forintot is kellett adni egy euróért. Mostanra némileg konszolidálódott a helyzet, de újabban a jogállamisági mechanizmus miatt fájhat a magyar fizetőeszköz feje. Fontos rögzíteni ugyanakkor, hogy a szigorítás sikerét messze nem írja le a forint árfolyamának alakulása – anélkül ugyanis minden bizonnyal a mostaninál is jóval gyengébb lenne a hazai pénz.

Címlapkép forrása: Shutterstock