Az Intrum, Magyarország vezető credit management vállalata a GKI-val közösen, idén elkészített kutatásában Magyarországon elsőként arra vállalkozott, hogy számszerűsítse a követeléskezelési szektor makrogazdasági hatásait. Ennek felmérése nem egyszerű feladat, hiszen a magyar jogszabályokban nincs pontos definíciója a követeléskezelésnek, így nem magától értetődő, mely cégek milyen tevékenységét lehet ide sorolni.

Az MNB adatai szerint 2020-ban 150 ilyen pénzügyi vállalkozás működött Magyarországon, amelyeknek engedélye van követelések vásárlására, rajtuk kívül azonban még számos cég foglalkozik követeléskezeléssel megbízásos alapon. A kutatásban az Intrum és a szakmai támogatást nyújtó GKI Gazdaságkutató Zrt. azokat a cégeket vette számításba, amelyek szerepelnek a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) adatbázisában. A magyar piacon alapvetően három nagy kategóriába lehet sorolni a követeléskezeléssel foglalkozó cégeket: az elsőbe tartoznak a nemzetközi nagy pénzügyi vállalatok, a hazai nagyvállalatok, valamint a kisebb pénzügyi és faktoringcégek. Utóbbiak összesített piaci részesedése jóval kisebb, mint a nagyobb szereplőké.

A kutatásból kiderül, hogy a követeléskezelési szektor (beleértve a fedezetes, fedezet nélküli hitelekkel, valamint a faktorállással foglalkozó cégeket) pozitív hatással van a reálgazdaságra: a hazai követeléskezelő piac 2017 és 2020 közötti tevékenysége nélkül a magyar GDP 2020-ban 1,12 százalékkal lett volna alacsonyabb.

„A koronavírus-járvány alatt mért számokból megállapítható, hogy a követeléskezelői szektor kontraciklikus hatással bír, azaz a cégek működése fékezi a gazdasági válságok hatását” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója. A hazai követeléskezelő piac 2017 és 2020 között áltagosan 1,1 százalékkal járult hozzá a GDP-hez, míg 2021-ben a hatás 1,2-1,4 százalék között lesz.  2022-ben pedig előrejelzések alapján 1,5 százalék lehet a szektor gazdasági hozzájárulása. „A követeléskezelés mérsékli a vállalatok kockázatérzékenységét, és javítja a mérlegüket, például megakadályozza az eladósodást, a lánctartozások kialakulását” – tette hozzá Felfalusi Péter.

A kutatásból kiderül az is, hogy a nemzetgazdaság mely szektoraihoz járult hozzá a követeléskezelési piac. A legnagyobb hatást, nem meglepő módon a cégek állóeszköz-felhalmozásra gyakorolta (5,76 százalékos emelkedés), azaz növelte a vállalati beruházásokat, emellett javította a bankrendszer mérlegét (3,05 százalékkal). Az már váratlanabb, hogy a tevékenység pozitív hatással volt Magyarország exportmérlegére és a háztartási fogyasztásra – utóbbi valószínűleg annak tudható be, hogy a gazdasági szereplők beruházásaival új munkahelyek is nyíltak, és növekedtek a keresetek.

A GDP-n kívül a követeléskezelő cégek a közvetett hatások, valamint a befizetett adó révén hozzájárultak a magyar költségvetéshez, 2017 és 2020 között közel 134 milliárd forinttal.

„A kutatás eredménye jól mutatja, hogy a követeléskezelői ágazat megkerülhetetlen része a magyar gazdaságnak” – mondta Felfalusi Péter. „Ennek ellenére ez a piac még alig szabályozott, ami súlyából adódóan nemzetgazdasági szintű kockázatokat rejt. A piacon működnek olyan követeléskezelő vállalkozások, akik kihasználva a szabályozás hiányosságait, etikátlan eszközökkel tudnak versenyelőnyhöz jutni. Mindez időszerűvé teszi egy új, az eddiginél pontosabb követeléskezelési törvény megalkotását”.