A Szenátus Banki Tanácsa előtti meghallgatásán Bernanke elnök viszonylag optimista volt a szélesebb értelemben vett (USA-beli) gazdaság kilátásaival kapcsolatban, amely szerinte a negyedik negyedéves szünet után újra bővülést mutat, azonban a munkanélküliség elfogadhatatlanul magas maradt.

” A jelenlegi gazdasági környezetben az eszközvásárlás és az általánosan alkalmazkodó monetáris politika vitathatatlanul eredményes”- mondta. ” A pénzpolitika fontos segítséget nyújt a gazdaság visszaemelkedéséhez, és az infláció is a FED felügyelete alatt maradt.”

A Fed eddig csaknem 3.000 milliárd kincstári és a jelzálog-fedezetű értékpapírt halmozott fel, hogy támogassa a hitelnyújtást és a hitelfelvételt, ezt havonta 85 milliárd dollárral bővíti mindaddig, míg nem érzékel egyértelmű javulást a munkaerőpiacon. Az alapkamatot hosszabb ideig nulla közelében szándékozik tartani, legalább addig, amíg a munkanélküliségi ráta 6,5 százalék alá csökken.

A FED FOMC (Nyílt Piaci Tanács, a FED stratégiai döntéshozó szerve) januári ülésének jegyzőkönyve alapján egyes tanácstagok hozzászólásai aggodalmakat gerjesztettek bizonyos befektetőkben, miszerint esetleg a FED túlzott kockázatokat vállalt és nehéz lehet majd leállni az eszközvásárlásokat. Bernanke ezeket az aggályokat megpróbálta eloszlatni, „robosztusan védelmezve” azt, hogy „az FOMC nem adott alapot azoknak, akik az eszközvásárlási program rövid távú befejezéséről képzelődnek”. Meghallgatása idején az S & P 500 index 0.61 %-ot emelkedett.

A fogadtatás a Capitol Hillen fagyos volt. Néhány republikánus szenátor vitatni kezdte Bernanke azon állítását, hogy az eszközvásárlási program valóban gazdasági előnyt hozott, és a potenciális költségeket kezdték kérdésessé tenni. Bob Corker Tenessee állambeli szenátor szokatlanul éles vitába bocsátkozott Bernankével.

Crocker szerint az alacsony kamatlábak az időseket „a busz alá dobják” (ez alatt értve, hogy öngyilkosságba kergetik azokat, akiknek megtakarításuk nem hoz kamatot), megkérdezte Bernankét, hogy ” vizsgálták valaha ezen pénzpolitika hosszú távú megalázó hatását?”

„Az egyetlen téma, amiről beszélünk, a munkanélküliség”- felelte Bernanke. Hozzátette: ” A kamatemelés legjobb útja, ha gyorsul a gazdasági növekedés!”

Corker szenátor ezután az inflációs veszély semmibevételével vádolta meg a FED elnököt, mondván: ” Nem gondolom, hogy kérdéses, hogy ön a leginkább galamblelkű elnök a második világháború óta”, (a közvélekedésben elterjedt galamb megnevezést használva azokra, akik jobban aggódnak a munkanélküliség, mint a magasabb infláció miatt).

Bernanke elnök pikírten válaszolt: ” Ön engem galamblelkűnek nevez, azonban az infláció szintje vezetésem alatt az összes háború utáni FED elnökkel szemben a legalacsonyabb!”

Az egyes FED elnökök idején mért átlagos inflációs ráta, avagy Bernanke elnök nem mondott igazat.

Mértékletesebb volt azonban az eszközbuborék (a túlzottan magas eszközárak kialakulásával) kapcsolatban.

Jeremy C. Stein, aki a FED Kormányzótanács tagja, és más FED tisztségviselők szerint az alacsony kamatok komoly kockázatvállalásra ösztönzik a befektetőket, akik magasabb hozamot szeretnének. Szerinte a mostani nagyobb kereslet a bóvlikötvények és bizonyos ingatlanbefektetések iránt, illetve a bankok mérlegfőösszegeinek megugrása a buborék potenciális kockázatára utal.

Bernanke szerint a FED ezt az aggodalmat igen komolyan veszi, és  szélesítetve a pénzügyi piacok ellenőrzését, semmit sem vesz szigorúbban, mint a pénzügyi szabályok betartatását. Szerinte az alacsony kamatok erősítik a pénzügyi rendszert, mert a vállalatokat arra ösztönzi, hogy növeljék a bizalmat a hosszú távú finanszírozás iránt, így csökken az adósság szintje és erősödik a gazdasági növekedés.

Hozzátette, hogy nem lát okot változtatásra: „Eddig nem látjuk az egyes pénzpiacokon a gyorsabb gazdasági növekedésbe és a gyorsabb új munkahely létrejöttébe vetett bizalom okozta megnövekedett kockázatvállalás potenciális veszteségét”.

A meghallgatás ma folytatódik.