Január óta fogadja a Magyar Államkincstár (MÁK) a lakásfelújítási támogatásról szóló igényeket, mellyel legfeljebb hárommillió forint vissza nem térítendő támogatáshoz lehet hozzájutni. A támogatás legfeljebb egy lakásfelújítás költségeinek a felére igényelhető utólag, fele-fele arányban fedezve anyagköltséget és munkadíjat. “A leggyakoribb probléma az igénylők körében, hogy az igénylőnek – vagy együttes igénylés esetén valamelyik félnek – az igénylés időpontjában köztartozása volt” – közölte a MÁK a Bank360.hu elemzőinek megkeresésére. “Ez a kritérium nem új keletű, több állami támogatásnál, például a csok és a babaváró hitel esetében is vizsgálják a köztartozást a jóváhagyási folyamat során” – hívta fel a figyelmet Vrazsovits Rita, a Bank360.hu elemzője.

A MÁK beszámolója szerint szintén az elutasítási okok között szerepel, hogy
● nincs biztosítási jogviszonya a kérelmezőnek (a kérelem benyújtásakor vagy az azt megelőző egy évben),
● az igénylő vagy a támogatásra jogosító gyermek állandó lakóhelye nem a felújított ingatlanban van, illetve, ha a benyújtást megelőző egy éven túl került a tulajdonukba a lakás, nincs egy éve, hogy bejelentkeztek,
● az ingatlan fő rendeltetése a tulajdoni lap szerint nem lakás (hanem például beépítetlen terület),
● nem megfelelő a tulajdoni hányad,
● a kérelem benyújtásakor a gyermek már betöltötte a 25. életévét,
● csak a kapcsolódó dokumentumokat nyújtják be a kérelemhez kapcsolódó nyomtatvány nélkül, valamint hogy
● nem megfelelően teljesítik a hiánypótlást.

Az Államkincstár ugyanakkor kiemelte: a felsorolásban szereplő okok lényegesen ritkábban állnak az elutasítások mögött, mint a már említett köztartozás. A Bank360 egy korábbi elemzésében foglalkozott vele, hogy a támogatás 2021. januári bevezetése és május 7. között 8,5 milliárd forint értékben érkezett be támogatási igény az Államkincstárhoz, amiből már több, mint kétezer esetben – 3,2 milliárd forint értékben – meg is született a pozitív döntés. Akkor több, mint 3200 igény állt elbírálás alatt, az elutasítási arány az első időszakban 12,5 százalék volt. Az átlagos támogatási összeg másfél millió forint körül alakult, az egy támogatásra eső kihasználtság tehát 50 százalék körüli, lévén, összesen hárommillió forintot lehet igényelni.

Korábban már az is kiderült, hogy olyan nagyobb átalakítások kaptak főszerepet a felújítások között, mint egy új lépcső építése vagy rendbehozatala, vagy akár egy galéria építése. Emellett sok igénylő a falak burkolatát és festését fizette a pénzből, a fürdőszobai szaniterekből szerzett be újat, villanykapcsolókat és lámpákat cserélt ki, esetleg új ajtót,
ablakot és párkányt rakatott be. A támogatásban részesülők közül sokan a tetőt javították ki illetve szigetelték le, továbbá napelemet is sokan építettek be vagy cseréltek ki.

A lakásfelújítók által benyújtott számlákat a Magyar Államkincstár anyagköltségre 3,9 milliárd forint (58%), munkadíjra pedig 2,8 milliárd forint (42%) értékben fogadta el. Az anyagköltség 58 százalékos aránya nem számít különösen magasnak. Az elfogadott számlák felére ugyanis abban az esetben is megkaphatjuk a teljes támogatási összeget, ha
az összes számla 75 százalékát teszi ki anyagköltség vagy munkadíj. Csak akkor szembesülünk veszteséggel, ha még ennél is jobban eltolódik a benyújtott számlák értéke között a munkadíj-anyagköltség arány. Erről bővebben ebben a cikkben lehet olvasni.

Az otthonfelújítási támogatást még másfél évig, 2022. december 31-ig igényelhetjük. A támogatási összeget csak a felújítás után kaphatjuk meg, a felújításhoz kapcsolódó számlák alapján. A felújítási munkálatokhoz szükséges források előteremtésére kedvezményes lakásfelújítási hitel érhető el, sokan ugyanakkor személyi kölcsönből finanszírozzák a
felújításokat.