Az európai labdarúgópiac 13%-kal zsugorodott a 2019/20-as szezonban, mivel az összbevétel 3,7 milliárd euróval 25,2 milliárd euróra csökkent. Ez az első bevételcsökkenés a 2008/09-es globális pénzügyi válság óta. A COVID-19 az európai labdarúgás valamennyi szereplőjét érintette: az UEFA bevételei 21%-kal, 3 milliárd euróra csökkentek a 2020-as Európa-bajnokság elhalasztása és az UEFA versenysorozatok közvetítési és kereskedelmi partnereinek nyújtott visszatérítések miatt – áll a Deloitte sporttanácsadási üzletágának riportjában.

A járványt követő lezárások során az UEFA szorosan együttműködött a szövetségekkel, a ligákkal és a klubokkal a mérkőzések elhalasztásának és visszatérésének kezelése, valamint a kapcsolódó pénzügyi terhek enyhítése érdekében. Előleget fizetett a szövetségeknek, és fenntartotta a kluboknak történő kifizetéseket, a közvetítő és kereskedelmi partnereknek történő visszafizetéseket pedig a következő szezonokra tolták el. A FIFA is gyorsan reagált, létrehozta a COVID-19 segélyezési tervet, és 1,5 milliárd dollárt bocsátott a nemzeti szövetségek rendelkezésére. Az összegből 340 millió dollárt már 2020-ban felszabadítottak, amelynek több mint a fele támogatás volt.

Bár a járvány mérettől függetlenül minden klubot érintett, és relatív értelemben a legnagyobb hatást a mérkőzésekből származó bevételektől leginkább függő klubokra gyakorolta, abszolút értelemben a „Big Five” európai bajnokság viselte a legsúlyosabb közvetlen hatást.

„A 2019/20-as pénzügyi évben az öt nagy liga együttes bevételei 11%-kal 15,1 milliárd euróra csökkentek, ami azonban még mindig rekordmagas, 60%-os részesedést jelent az európai labdarúgópiacból. A járvány következményei a 2020-as nyári, késleltetett átigazolási piac csökkent aktivitásán keresztül is megmutatkoznak: az öt nagy ligában a bruttó átigazolási kiadások kb. 40%-kal, 5,5 milliárd euróról 3,4 milliárd euróra csökkentek így visszaesett az egyébként más európai ligák között szétosztott összeg is” – mondta Pósfay László, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának igazgatója.

2021 áprilisában robbant a hír az öt nagy európai bajnokság 12 klubjának megállapodásáról, miszerint a jelenlegi hétközi UEFA versenysorozatok (Bajnokok Ligája, Európa Liga) helyett egy európai szuperligát indítanának. A labdarúgást irányító szervezetek, a ligák, a klubok, a műsorszolgáltatók, a szakértők és legfőképpen a szurkolók egyöntetűen negatívan reagáltak az ötletre, és a 12 klub közül kilenc már egy héten belül bejelentette visszalépési szándékát. Ennek a kezdeményezésnek is az elsődleges célja az lett volna, hogy a legnagyobb klubok extra bevételhez juthassanak.

Az európai szuperliga körüli zaj némileg háttérbe szorította az UEFA bejelentését, amely szerint 2024/25-től kezdődően jelentősen megváltoztatja a versenysorozatok struktúráját. Az UEFA úgy véli, hogy a nagyobb tornák megfelelően átalakított lebonyolítási rendszere” és a mérkőzések számának növekedése folytatni fogja a média- és kereskedelmi bevételek ciklusról ciklusra történő emelkedését, amely a 2018/19-es és 2020/21-es között mintegy 30%-kal nőtt.

2021/22-ben indul először az UEFA Európa Konferencia Liga is, amelyet az UEFA azért vezetett be, hogy növelje a versenyek befogadó jellegét, és elősegítse a szolidaritást néhány kisebb szövetséggel. Ez a szolidaritás elengedhetetlen a COVID-19 támasztotta kihívások leküzdéséhez, illetve kulcsfontosságú lesz a sportág hosszú távú fellendülése és növekedése érdekében.

Az egyes ligák pedig eltérően próbálták kezelni a pandémia okozta helyzetet, ami nem csak a versenysorozatokat érintette másként, de a rövid- és középtávú pénzügyi hatásai is eltérőek voltak. „A bajnokságok eltérő döntései – a mérkőzések újrakezdése, a műsorszolgáltatóknak nyújtott visszatérítések, a kereskedelmi partnerekkel folytatott tárgyalások, valamint a klubok és bajnokságok támogatását célzó pénzügyi intézkedések – okozták a bajnokságok különböző mértékben csökkent pénzügyi eredményeit. A legszembetűnőbb, hogy miközben az öt nagy liga összesített bevétele 11%-kal 15,1 milliárd euróra csökkent 2019/20-ban, a játékosoknak fizetett bérköltségek összértéke nem változott jelentősen. Ez rövidtávon drámai hatást eredményezett: a Premier League és a Ligue 1 összesített bérköltség-árbevétel aránya rekord szintre nőtt, a másik három ligában pedig a 2000-es évek eleje óta a legmagasabb szintet érte el” – mondta Pádár Péter, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának vezetője.