a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett online árfigyelő rendszer 2023. július elsejei indulása és 2024 februárja között 1,11 százalékponttal mérsékelte az élelmiszer-inflációt – ismertette a Makronóm Intézet számításai alapján szerdán a versenyhatóság.

A kutatóintézet modellezése alapján a rendszer legjelentősebb és pénzben is kifejezhető hatása a téli hónapok során volt mérhető. 2023 decembere és 2024 februárja között ugyanis átlagosan 1,45 százalékponttal mérsékelte az élelmiszer-inflációt az online árfigyelő. Ez a vizsgált három hónap alatt 19,4 milliárd forintos megtakarítást jelentett a magyar háztartásoknak – emelte ki az ismertető. Felidézték: a Gazdasági Versenyhivatal – szoros együttműködésben Magyarország kormányával – 2023. július 1-jén élesítette az online árfigyelő rendszert. Az ár-összehasonlító honlapot azzal a céllal indította el a nemzeti versenyhatóság és a kormány, hogy hozzájáruljon az akkor még jelentős infláció és élelmiszer-infláció leszorításához.

A Makronóm Intézet szerdán megjelent kutatásában azt számszerűsítette, hogy az infláció sikeres letörésében mekkora szerepe volt a GVH által működtetett online árfigyelőnek. A kutatóintézet szintetikus kontrollmódszer felhasználásával készült számításai szerint a 2023. júliusi bázishoz viszonyítva 2024 februárjában 1,11 százalékponttal volt alacsonyabb az élelmiszer-infláció a rendszer működésének következtében. A vizsgálat során az árfigyelő hatását összesen 21 alosztályba sorolt élelmiszer esetében mérték fel. Eredményeik szerint a rendszer a termékcsoportok kétharmadában – 14 alosztályban – érdemben hozzájárult az árak csökkenéséhez. Az egyes termékcsoportok közül a zsírszegény tejre (12,19 százalékpont), a tojásra (12,16 százalékpont), a vajra (9,87 százalékpont), a friss gyümölcsökre (9,49 százalékpont) és a kenyérre (9,10 százalékpont) fejtette ki a legnagyobb hatást az árfigyelő – sorolta az intézet felmérése alapján a GVH. Az egyes termékcsoportoknál megfigyelt árhatásokat a fogyasztói kosárban elfoglalt helyük alapján súlyozva elmondható, hogy az élelmiszerárak mérséklésén keresztül mintegy 0,2 százalékponttal csökkentette az árfigyelő a teljes inflációt a vizsgált nyolc hónapban. A Makronóm Intézet kutatói emellett az árfigyelő pénzben kimutatható hatásait is számszerűsítették. Számításaik szerint a téli hónapok során átlagosan 1,45 százalékponttal csökkentette a rendszer az élelmiszerinflációt, decemberben 1,68 százalékponttal, januárban 1,57 százalékponttal, februárban pedig 1,11 százalékponttal (2023 júniusához képest). Az eredményeket a vizsgált hónapok élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmával összevetve a téli hónapok során számításaik szerint az online árfigyelő rendszer közel 20 milliárd forintot, egészen pontosan 19,4 milliárd forintot spórolt a magyar háztartások számára.

A Makronóm Intézet elemzésének eredményei egyértelműen megerősítik, hogy a piaci verseny élénkítése – jelen esetben a kiskereskedelmi láncok közötti árverseny erősítése – közép- és hosszú távon is számszerűsíthető, kézzel fogható pénzügyi előnyökkel jár. Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke az elemzés kapcsán kiemelte: „2023 nyarán azzal a céllal tettem versenypártolási javaslatot a kormánynak, hogy egy online ár-összehasonlító rendszerrel intenzívebb versenyre késztessük a kereskedőket, így pedig tovább mérsékeljük a magyar családokra nehezedő inflációs nyomást.” Kiemelte: „a Makronóm Intézet most megjelent elemzése visszaigazolja a nemzeti versenyhatóság törekvéseit, az árfigyelő rendszer jelentős pénzösszeget spórolt meg a magyar háztartások számára, ezzel pedig hozzájárult a reálkeresetek növekedéséhez és a magyar családok életszínvonalának javulásához is”. Az árfigyelő által a magyar háztartások számára három hónap alatt megspórolt mintegy 20 milliárd forint közel négyszeresét teszi ki a GVH 2023. évi egész éves költségvetésének. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a nemzeti versenyhatóság egyébként saját maga is rendszeresen felméri tevékenységének társadalmi hasznát úgynevezett előzetes hatáselemzést (ex-ante impact assessment) alkalmazva.

A GVH által elvégzett legutóbbi elemzés eredményeként az elmúlt hat évben (2018-2023) feltárt versenykorlátozó megállapodások, erőfölényes visszaélések, és versenyellenes fúziók káros hatásainak megakadályozása összesen közel 85 milliárd forintos hasznot hozott a magyar fogyasztóknak. Ez azt jelenti, hogy az érintett hat évben a GVH a működésére fordított költségvetési forrás több mint négyszeresét produkálta jóléti haszon formájában úgy, hogy a fogyasztóvédelmi ügyek hatásai ebben még nincsenek is benne. A kormány döntése értelmében az online árfigyelő rendszer 2024-ben is folyamatosan biztosítja az árak összehasonlíthatóságát, ezzel pedig hozzájárul az élelmiszerinfláció alacsonyan tartásához – írta a GVH.