Indokolt a nagyon fegyelmezett költségvetés, illetve annak folyamatos monitorozása, hogy tartható-e a 4,5 százalékos hiánycél – mondta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság meghívására tartott online előadásában kedden.

Horváth Gábor az Államadósság és versenyképesség című előadásában felidézte, hogy tavaly Magyarország 0,6 százalékponttal tudta csökkenteni GDP-arányos államadósságát. Voltak olyan uniós tagállamok, amelyek ennél lényegesen dinamikusabb adósságcsökkentést értek el, ugyanakkor 10 országban nőtt az államadósság, és most 13 olyan EU-tagállam van, amely nem teljesíti az adósságszabályt – ismertette. A KT elnöke kitért a hazai kamatkiadások jelentős összegére és nagyságrendjére. Kifejtette: a 2010-es években a GDP növekedése mellett a rendkívül alacsony kamatszint segítette a magyar költségvetés kamatkiadásainak normalizálódását, hozzájárult ahhoz, hogy viszonylag alacsony szinten lehetett tartani a hiányt, és lehetett csökkenteni a GDP-arányos államadósságot. Az elszálló infláció és az annak letöréséhez kényszerűen újra kétszámjegyűre emelt kamatok a forintadósság terhét magas szintre emelték – fogalmazott Horváth Gábor. Elmondta, hogy az uniós tagállamok közül 2023-ban Magyarország fizette GDP-arányosan a legnagyobb kamatkiadást, és az idén is erre lehet számítani – írja a távirati iroda.

A magyar államadósság szintje az EU átlaga alatt van, ugyanakkor a régiós versenytársak mindegyikénél magasabb – mutatott rá. Horváth Gábor a Költségvetési Tanács hároméves kitekintését felidézve elmondta: annak érdekében, hogy tartósan 4 százalék felett legyen a GDP bővülése, az egyensúlyok helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van. Az előző évtized legfontosabb gazdasági tényezői mennyiségben csak mérsékelten növelhetők tovább, így azok minőségét kell javítani a felzárkózás folytatásához – tette hozzá.