Hogy alakultak az oroszok pénzügyei? — Kevesebb az olajbevétel, nagyobb kiadások, nőtt a hiány
Az orosz pénzügyminisztérium adatai szerint az idei év tíz hónapjának költségvetési hiánya a GDP 1,9 százalékát tette ki. A gazdasági növekedés lassul, a harmadik negyedévben 3,1 százalék volt az éves növekedés.

Romlottak a mutatók az oroszoknál. Forrás: Unsplash
A költségvetési tervek az év elején jóval kisebb hiánnyal számoltak, de az év során a deficitcél többször emelkedett. A tíz hónapos teljesítmény szerint a bevételek mérsékelten nőttek, mindig az olaj- és gázvételek jelentősen csökkentették az olajárak mérséklődése miatt. A kiadások jobban nőttek, ami együtt adja a most regisztrált hiányt – jelent meg az eredmény a Reuters oldalán.
A költségvetési hiánynál mekkora a csúszás?
Az eredeti 0,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt tavasszal 1,7 százalékra, majd ősszel 2,6 százalékra emelték. A tényleges tíz havi hiányzik a GDP 1,9 százalékán áll. Az első kilenc hónapban körülbelül 400 milliárd rubellel nagyobb a deficit. A korrekciók és a végleges éves közötti rés pedig továbbra is jelentős.
Bevételeknél az olajnál visszaesés van, a többi szektor növekszik
Október végéig a bevételek összességében 0,8 százalékkal nőttek éves összevetésben. Az olaj- és gázbevételek azonban 21,4 százalékkal estek vissza, főként az olajárak mérséklődése miatt. Ezzel szemben az energiaágon kívüli bevételek 11 százalékkal növekedtek, amely részben a gazdaság más szektorainak teljesítményére utal.
Kiadások és fiskális nyomás
A szövetségi költségvetés kiadásai a tíz hónap alatt összesen 15,4 százalékkal nőttek. Csak az október havi eredményben a kiadások 4,1 százalékkal csökkentek tavaly októberhez képest, amely rövidebb tervezett kiigazításra utalhat. Az éves növekmény azonban jelentős fiskális nyomást jelent a költségvetésen.
A gazdasági háttérben lassul a növekedés
A Rosstat adatai szerint Oroszország GDP-növekedése 2025 harmadik negyedévében 3,1 százalék volt éves alapon, ami lassulás a második negyedévi 4,1 százalék és az első negyedévi 5,4 százalék után. A gazdasági minisztérium 2,9 százalékos, a jegybank 3,2 százalékos növekedést várt — a Rosstat kissé alatta a jegybank előrejelzése, de a minisztériumi várakozás felett alakult.
Következmények és kockázatok
A gyengülő olajbevételek és a nagyobb kiadások kombinációja fiskális kockázatot teremt: nagyobb hiány esetén az állam finanszírozási igénye nő, ami nyomást gyakorolhat a kötvénypiacokra és a rubelre. A lassuló növekedés pedig korlátozza a bevételnövekedés lehetőségét, így a költségvetési pálya fenntarthatósága kihívást jelenthet.
Mire figyelnek a piacok és a döntéshozók?
Az olajárak és az energiaexport bevételeinek alakulása és a szövetségi költségvetés további módosításai és kiadáscsökkentési intézkedések komoly hatással lehetnek. A rubel árfolyama és a kötvényhozamok is befolyásolják az orosz gazdaság alakulást. A következő negyedévben kiderül, hogy az új GDP-adatoknál folytatódik-e a lassulás. A bevételi szerkezet átalakulása, az olajbevételek zuhanása és nem-energetikai bevételek növekedése fontos szempont a költségvetési kiigazítások és a politikai döntéshozatal szempontjából.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash