Az idei év átlagában a bruttó hazai termék növekedését 6,5 százalékosra prognosztizálják, lefelé mutató kockázatokkal – közölte a kutatóintézet a szerdán közzétett negyedéves prognózisában.

A magas infláció miatt 6,5 százalékra becsült GDP-deflátorral számított bruttó hazai termék nominális összegét 54 141 milliárd forintra teszik. Az év második felére szóló prognózisukat azzal a feltételezéssel állították össze, hogy ha az utolsó negyedévben lesznek is lezárások a világjárvány újabb hullámai miatt, azok mélysége és terjedelme nem éri el az év elejit. A belső piacok tovább élénkülnek, a háztartások megkezdik pótolni elhalasztott fogyasztásukat. A beruházások szempontjából az éleződő verseny a korszerűsítés felgyorsítására sarkall. A nettó export húzóereje várhatóan gyengül, tekintettel az élénkebb belső kereslet nagyobb importvonzatára. A jövő évre 4,7 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizálnak.

Az infláció csökkenésével párhuzamosan ugyanakkor az előző évinél kisebb GDP-deflátorral számolva, a nominális GDP 59 520 milliárd forint lehet. Az év további részében azzal számol a Pénzügykutató, hogy az európai átoltottság növekedésével mérséklődnek a befektetők bizonytalanságai, és folytatódik a vállalkozások állóeszköz-fejlesztésének fellendülése. Elsősorban a feldolgozóiparban, az építőiparban, a vendéglátásban, a kereskedelemben várnak magas növekedési ütemeket.

Az év átlagában a beruházások 8 százalékos emelkedését várják a Pénzügykutató szakértői azzal a megszorítással, hogy a bruttó állóeszköz-fejlesztéseknél ennél mérsékeltebb, 6,5 százalékos emelkedés a valószínű. Jövőre folytatódik a beruházások növekedése a javuló exportkilátások, a beruházásokhoz kapcsolódó jelentős állami támogatások fényében. 2022-ben 9 százalékos beruházási fellendülést várnak, és ilyen mértékűre prognosztizálják az állóeszköz-fejlesztések bővülését is. Az év eleji minimálbér-tárgyalások alapján a korábbi kereseti dinamika mérséklődésére számítottak a Pénzügykutatónál, ám ez nem következett be, ami elsősorban a fokozódó munkaerőhiánnyal, illetve az erősödő inflációval magyarázható.

Az év második felére nem várnak változást, így 4,7 százalékos inflációt feltételezve – az átlagkereset 9,5 százalékos és a reálkereset 4,6 százalékos növekedésével számolnak. Jövőre, amennyiben megvalósul a minimálbér emelése 200 ezer forintra, az 19,5 százalékos növekedést jelent, ami nyilvánvalóan kihat a kereseti skála többi elemére is, és az ebből adódó további emelések fokozhatják az inflációs nyomást. Számolni kell azzal is, hogy 2022-ben parlamenti választások lesznek, aminek eredményét a kormány rendkívüli béremelésekkel is alátámaszthatja – ismertette a távirati iroda.

Mindent egybevetve arra számítanak, hogy az év átlagában az átlagkereset 12 százalékkal emelkedik, ami – 3,7 százalékos inflációt feltételezve – 8 százalékos reálkereset-növekedést eredményez 2022-ben – derül ki egyebek közt a Pénzügykutató legfrissebb prognózisából.