Sok szó esett már arról, hogy mennyire jó befektetés a 2019 derekán debütált új lakossági állampapír, a Magyar Állampapír Plusz. Mivel azonban mi is Magyarország állampolgárai, és mint ilyenek, az Állam részei vagyunk, érdemes a saját oldalunk mellett a kibocsátó oldaláról is vizsgálni a kötvényt. Felmerül ugyanis többször, hogy a túl sok kifizetett kamat miatt volt jó döntés a szuperállampapír bevezetése: valóban igaz ez?

Befektetni-alig(ha) van jobb

Ha szuperállampapírt vásárolunk, akkor a kamatos kamat hatását is belekalkulálva 5 év alatt több, mint 27 %-os hozamra tehetünk szert. Ráadásul ez nettó hozam, ugyanis kamatadót sem kell fizetnünk. Az év átlagosan 5%-os kamat értelemszerűen messze felülmúlja az összes lehetséges bankbetétet, vagy kockázatmentes megtakarítási formát Magyarországon. Alternatívát egyedül a Prémium Magyar Állampapír jelenthet, ami évente átlagosan körülbelül 3,6 %-os infláció felett már jobban hoz, mint a szuperállampapír.

A másik nagy előnye a legnépszerűbb hazai állampapírnak a rugalmassága. Évente egy 5 munkanapos intervallumban költség nélkül értékesíthetjük, és ha nem ekkor adjuk el, akkor is 99,75 %-os árfolyamon válthatjuk vissza a jelenleg érvényes kondíciók szerint.

Kibocsátani-bőven vannak előnyei

Tényszerű állítás az, hogy a mai, nagyon alacsony kamatkörnyezetben Magyarország az 5 %-os kamattartalomnál jóval olcsóbban is tudna forráshoz jutni a piacról. Érdemesebb viszont ennél jóval árnyaltabb képet vizsgálnunk, mint csupán a hozamot nézni.

Azzal, hogy a magyar lakosság az állam hitelezője, és nem a külföldi befektetők, több előnye is van. Egyrészt csökkenti a nagyobb, külföldi intézmények felé lévő kiszolgáltatottságot, ami biztonságosabb finanszírozást tesz lehetővé. Másrészt ezzel együtt a devizaadósság aránya is tovább csökken, amivel csökken az árfolyamkockázat. (Gondoljunk bele, hogy mennyire lett volna jó üzlet például eurós államkötvényt kibocsátani a szuperállampapír mennyiségében a jelenlegi forintárfolyam mellett).

Ne feledjük azt sem, hogy a kamatokat a lakosság kapja, és így visszajut a magyar gazdaságba. Leegyszerűsítve, a magyar lakosság vásárolhat ÁFA tartalmú balatoni lángost vagy esetleg egy jövedéki adó sújtotta doboz sört, míg egy külföldi intézményi befektető aligha teszi ezt Magyarországon. A gazdasági vérkeringésből tehát a  magasabb kamatok sem jutnak ki, sőt, egy részük az államhoz folyik vissza adóbevétel formájában.

Látható, hogy nemcsak befektetői oldalról, hanem kibocsátói oldalról is egy jó döntés a szuperállampapír.