Az életbiztosítások piacát célozza az Etikus biztosítás 2.0 szabályozási csomag, amelynek a segítségével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyebek mellett arra törekszik, hogy az ügyfelek csak megfelelő ár-érték arányú termékeket kaphassanak – mondta az MNB alelnöke csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Kandrács Csaba kiemelte, a jegybank meggyőződése, hogy az egészséges biztosítási piac működésének szükséges eleme, hogy az ügyfelek a valós igényeikhez igazodóan kapjanak termékeket. Jelezte, hogy a csomag öt szabályozót: egy rendeletet és négy ajánlást tartalmaz. Ezek arra szolgálnak például, hogy a fogyasztók egyedileg is tudják azt, hogy a választott termékeiknek milyen a teljes költségmutatója, valamint hogy a biztosítók és a biztosításközvetítők is csak megfelelő ár-érték aránnyal rendelkező termékeket értékesítsenek. Kandrács Csaba felidézte, hogy az Etikus biztosítás szabályozói csomag 1.0 verzióját 2015-ben indították el és az európai szinten is előremutató kezdeményezést 2016-2017-ben vezették be fokozatosan. Az elmúlt csaknem tíz év eredményei alapján megállapították, hogy a csomag 1.0 verziója jól látható sikereket ért el, hiszen például nőtt a szerződések megmaradási ideje, a teljes költségmutatók csökkentek, a kifejezetten magas, 6-14 százalékos teljes költségmutatóval rendelkező termékek eltűntek a piacról, a kínálat letisztult, a jutalékok szelídültek, a közvetítők száma pedig érdemben nem csökkent.

Hozzátette, hogy idő közben a biztosítások területén előrelépett az európai uniós szabályozás, amely most már nagy hangsúlyt helyez az ügyfélközpontú termékfejlesztésre és értékesítésére. Részben a külső környezet hatására hozták létre az Etikus biztosítás 2.0 szabályozási csomagot. Mindezek mellett Kandrács Csaba méltatta az MNB felügyeleti tevékenységét és kijelentette, hogy a magyar pénzügyi rendszer stabilabb és biztonságosabb, mint 2008-ban és 2019-ben, az utolsó „békeévben” volt. Hiszen 2020-tól olyan kihívások jelentek meg, mint a covid-válság, a háború és az infláció. A pénzügyi közvetítőrendszer azonban ezekben az években is stabil volt és működött, ehhez pedig hozzájárult a kiszámítható, támogató és határozott felügyeleti környezet – mondta az MNB alelnöke. Szeniczey Gergő, az MNB ügyvezető igazgatója kitért az Etikus biztosítás 1.0 szabályozási csomagra, amelynek szerinte jó volt az iránya, de maradtak fejlesztendő területek.

Ezt a tájékoztatási hiányosságokkal indokolta, valamint azzal, hogy bár csökkent a jutalékszint, még mindig jutalékverseny tapasztalható a költségverseny helyett. Ez utóbbi pedig azért fontos, mert a teljes költségmutató (TKM) átlagszintje 3 százalék feletti, ami uniós összehasonlításban is magas. Ráadásul azt is megállapították, hogy a piacon található 348 eszközalapból nem mind termel megfelelő értéket, ezért ezek közül 133-at át kell alakítani vagy ki kell vezetni. Az MNB helyszínen kiadott közleménye szerint a jegybank az ügyfelek informáltságát és a tudatos fogyasztói döntéseket támogató Etikus biztosítás 2.0 szabályozási csomaggal folytatja nyolc éve megkezdett programját. A szabályozás a termékek ár-érték arányának javításával, az ügyféltájékoztatás erősítésével növeli a biztosítási termékek iránti bizalmat, ami a piaci szereplők és az ügyfelek érdeke is.

Az Etikus biztosítás 2.0 csomag jó pár – a kellő felkészülés érdekében döntően 2026. január 1-jétől életbe lépő – intézkedéssel, többek közt a biztosítási termékfejlesztés szigorú ügyfélközpontú szabályozásával, valamint az ár-érték arány tesztelésének elvárásával emeli a biztosítási termékek által nyújtott értéket. A csomag részét képezi egyebek mellett a TKM-rendelet módosítása, amelynek értelmében az összehasonlítást segítő modell TKM bemutatásán túl az ügyfelek részére ezentúl a rájuk vonatkozó, egyedi TKM értékét is be kell mutatni. Az MNB friss szabályozó eszközei a már idén szeptemberben kiadott „Welcome call”, illetve Összeférhetetlenségi ajánlással együtt jelentik az Etikus biztosítás 2.0 csomag pilléreit. Előbbi azokra a minőségbiztosítási telefonhívásoka vonatkozik, amelyekkel a biztosítási szerződésbe belépő, illetve abból kilépő ügyfeleket kell megkeresni a félreértékesítés megelőzése, illetve a biztosítás megszüntetésének következményei miatt. Utóbbi a biztosítási alapú befektetési termékeknél az érdekkonfliktusok, összeférhetetlenség, ösztönzési rendszer kapcsán határoz meg követendő szabályokat.